68870. lajstromszámú szabadalom • Riasztó hőmérő
Megjelent lt)16. évi április hó il-én. MAGY. KIR. SZABADALMI fgfjf f HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 68870. szám. Vll/d. OSZTÁLY. Riasztó hőmérő. EDELMANN GEORG HIVATALNOK WIEN/M BISAMBERGBEN. A 63765. sz. törzsszabadalom p6tszabadalma, melynek bejelentési napja 1914 április hó 17-ike és elsőbbsége 1913 április hó 18-ika. Jelen találmány a 63765. számú szaba•dalommal védett hőmérőnek egy kiviteli alakjára vonatkozik, amely abban különbözik a törzsszabadalomban leírt kiviteli alaktól, hogy a jelző áramkört záró ütközők, valamint a beállításukra szolgáló pálya az érintkezést létesítő emelő forgáspontjához képest ugyanazon oldalon vannak elrendezve, mint maga az emelőt működtető hőmérő. Ezen elrendezésnek egyrészt az az előnye van; hogy sokkal kevésbbé terjedelmes (szélesség irányban), mert az érintkezést létesítő emelő egyik karja elmaradhat, másrészt pedig az az előnye van, hogy az áramkört záró ütközők beállítására szolgáló mérce ugyanolyan irányúvá válik (vagyis ugyanolyan irányban emelkedik és esik) mint magának a hőmérőnek mércéje, és így mindkettőt könnyen lehet egyetlen egy közös rtiércével helyettesíteni. Á hőmérő új kiviteli alakjának egy példáját az idetartozó vázlatos rajz nézetben tünteti föl. Ugyanúgy, mint a törzsiszabadalomnál, a körívben meghajlított {a) hőmérő a higanyoszlop fölszínén járó (d) úszótesttel, valamint a hőmérőcső görbületi középpontja körül forgó^b) emelővel van ellátva, amely utóbbi a (d) úszótesttel együtt játszó csúcsban végződik. A (b) emelő jelen kiviteli alak szerint csak egykarú, azonban érzékenységének növelése végett (s) ellensúllyal van kiegyensúlyozva. A (g) és (h) áramkört záró ütközők, valamint az (f) mérce, amely ,az ütközők beállítását a kívánt legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékletre lehetővé teszi, ezen kiviteli alaknál az emelő forgáspontjához képest ugyanazon oldalra jutnak, mint ahol az (a) hőmérő van, és az (f) mérce a hőmérővel azonos középpontú ívet képez. Világos, Hogy ezen (f) mércét a forgáspont és hőmérő között, vagy pedig ez utóbbin túl is elhelyezhetjük. Az előbbi módot különösen a nagyobb műszereknél, az utóbbit pedig a kisebbeknél választjuk, hogy a beállító mércén viszonylag elég nagy osztási távolságot kapjunk. Ha az áramkört záró ütközők beállító pályáját szorosan a hőmérő közelébe hozzuk, akkor úgy a hőmérő, mint pedig az áramkört záró ütközők számára egyetlen közös mérőét alkalmazhatunk. Közömbös marad, hogy a (b) ^melő
