68831. lajstromszámú szabadalom • Számológép
- 10 -a (141) kétkarú emelő egyik karjára támaszkodik, mely a maga részéről a (142) forgáspont körül leng. Ha ezen (141) emelő jobb karját lenyomjuk (36., 37. és 38. ábra), pl. a számlálóműnek egy hellyel való tovakapcsolására szolgáló (143) billentyű segélyével • annak minden alkalommal való lenyomásánál, akkor következő folyamat áll be : A kétkarú (141) emelő bal karja és ezzel együtt a (138) emelőrúd és a (137) sin megemeltetik, mely sin a maga részéről a (134) kilincset a (135) rögzítősinből kiváltja úgy, hogy a számlálómű kocsija a feszítő rúgó hatása alatt balra eltolódik. Ez az eltolódás először addig tart, míg a (134) kilincs homlokfölülete a fölemelt (137) kiváltósin legközelebbi kiszögelésbe ütközik. Minthogy a sin (138) emelőrúdja a (140) csap körül elforgatható, a (134) kilincs már most a számlálómű továbbmozgásánál az emelőrudat elforgatja, minek folytán az a (141) emelőről eltávolodik (35. ábra), amikor is a (137) sin ismét sülyed, a (134) kilincset szabaddá teszi úgy, hogy az a helytálló (135) rögzítősin megfelelő rögzítőhasítékába csappan. Azután a (138') rúgó a (138) emelőrudat a (137) sinnel együtt a kezdetihelyzetbe visszavezeti úgy, hogy a (138) emelőrúd szegkivágása ismét a (141) emelőre támaszkodik. Ebből látható, hogy a (143) kapcsolóbillentyű lenyomásánál a számlálómű mindig egy hellyel tovább kapcsoltatik. Ha már most szorzási műveleteknél a számlálómű kapcsolását nem a (143) kapcsolóbillentyűről, hanem a gép forgattyújáról önműködően akarjuk végeztetni, akkor ez a külön (145) billentyű (37. ábra) lenyomása útján következőképen történik: A gép főtengelyére a (114) ütköző pecekkel ellátott (115) korong van fölékelve. A kétkarú (117) emelő a (149) csap segélyével van a (141) emelővel összekötve. Ezen emelő a (150) csap körül forog, mely a (116) szögemelő karján van elrendezve, mimellett a szögemelő a gép állványában forgathatóan van ágyazva. A (117) emelő mellső karja a mozgatható (153) ütközővel van ellátva, mely a (114) pecek előtt csak egy irányban térhet ki. Mindaddig, míg a (145) billentyű nincs lenyomva, a (116) szögemelő szabadon elforoghat, minek folytán a (115) tárcsa forgatása alkalmával a gép forgattyúja a (117) emelőt a (153) ütköző segélyével magával viszi, amikor is az emelő a (149) pont körül elforog és a (116) szögemelőt, mellyel a (150) csap révén kapcsolva van, üresen elforgatja. Ha ellenben a (145) billentyű le van nyomva, akkor a (116) szögemelő C3ak addig lenghet üresen, míg (151) homlokfölülete a (145) billentyű alsó toldatához nem ütközik. Ezen pillanatban a szögemelő rögzítve van úgy, hogy már most a (117) emelőnek a (150) csap körül kell elforognia és emellett (149) csap útján a (141) szögemelő jobb karját lefelé kell nyomnia, amikor is a számlálómű működtetése ugyan úgy történik, mintha az (141) szögemelő jobb karjának közvetlenül a (143) kapcsolóbillentyűről valú lenyomása után következett volna be. Látható tehát, hogy lenyomott (145) billentyű esetében minden forgattyú működtetésénél a számlálómű egy hellyel balra tolódik el. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Fogasrúdcsoportot beállító szorzólemezcsoporttal ellátott számoló gép, jellemezve azáltal, hogy egyetlen egy szorzólemezcsoport van elrendezve, kapcsolatban egyetlen egy fogasrúdcsoporttal valamennyi szorzandóbillentyűsor számára, mimellett a szorzólemezcsoport ezen fogasrudakat mint kényszermozgásúan és egyidejűleg, a beállított szorzólemeznek megfelelően eltolja és ezáltal az egyeseket és tízeseket kényszermozgásúan és egyidejűleg viszi át az állítóműre. 2. Az 1. igényben védett számológép foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az egyes szorzatok egyeseinek és tízeseinek összegezése folytán szükséges tizedeskapcsolások magában az állítóműben foganatosíttatnak.
