68831. lajstromszámú szabadalom • Számológép

szerű számoknak a (2) szorzóval való szorzatának megfelelő (2b) lemez a baloldalon a szorzatok egyes helyeinek megfelelő (2—8) kiemelkedéseit mutatja, a jobboldalon pedig «gy a tizedes értéknek megfelelő kiemelkedést. Hasonló módon vannak alakítva a (2, 3, 4) stb. ... 9) szorzólemezek is. Az ezen lemezekből alakított szorzótest előtt már most két csoportra osztott fogasrudak foglalnak helyet, még pedig kilenc-kilenc fogasrúd a szorzótest egyesei és kilenc-kilenc a tizedes helyei számára. A .2. ábrában ezen fogasrúdcsoportok (3)-al és (4>el vannak jelölve. A (2) szorzótest az 1. ábra szerinti (5) nyíl irányában forgatható és ugyanezen ábra (6) nyila irányában eltol hatóan van ágyazva. A szorzótest forgatása az érintett szorzótest számának megfelelő értékkel történik. A forgást követő vízszintes eltolás nagysága az összes szorzásoknál ugyanaz. A 4—6. ábrák mutatják, mily módon történik a gép (7) főforgattyújáról és a szorzó -billentyűkről a szorzótestnek ezen elforgatása és a (3) és (4) fogasrúdcsoportok felé való eltolása. Az eltolás céljából a (2) szorzótest (8) keretben van ágyazva, mely a gép hossztengelyéhez képest harántirányban eltolható és melynek a (3, 4) fogasrudak felé való eltolása a (7) forgattyúról a (9) fogasrúdhajtás, a (10) tolórúd közbeiktatása mellett, a (11) szögemelő segélyével történik, ezen fogasrudaknak a velük éppen szemben fekvő szorzólemez mértékében való eltolása mellett. A szorzótestnek a szorzóbillentyűsorról való elforgatása a rajz 6. ábrájából tűnik ki. (12) jelöli a billentyűket, melyek ütközőket alkotnak egy a szorzóbillentyű számjegyértékének megfelelően kivágásokkal ellátott (13) sin számára, melynek eltolása a (14) szögemelőre és innen további emelők által lengethetően ágyazott (15) fogszektorra vitetik át (4a. ábra), mely a szorzótest forgását létesíti. A szorzótestnek ezen forgása és az ezt követő eltolása által mindkét fogasrúdcsoport a beállított szorzólemeznek megfelelően lesz előre tolva úgy, hogy pl. a «kilences» szorzandónak megfelelő két fogasrúd közül az egyes fogasrúd azon egyszerű szorzat egyeseinek, a tizes fogasrúd pedig tizeseinek összegével tolatik el, mely keletkezik a szorzandó «kilences» számjegyéből és a mindenkor a fogasrudakhoz szorított szorzótestlemeznek megfelelő számjegyből, mint szorzóból. A gép hosszirányában, a gépre harántirányban eltolható fogasrudak fölött már most az ezen fogasrudak eltolásait átvevő és továbbító állítókerekek vannak elrendezve ós pedig ipinden egyes szorzandóbillentyűsornak megfelelően, külön tengelyeken konaxiálisan egymás mögött elrendezett két állítókerék, melyek egymással alkalmas módon össze vannak kötve és eltolhatók, és melyek közül a mellső az egyes fogasrudakkal, a hátsó pedig a tizedes fogasrudakkal kapcsolódik. Ezek az állítókerekek a 2. és 3., illetve a 4. és 5. ábrán (16)-tal és (17)-tel vannak jelölve, mimellett a 2. és 3. ábrák különböző helyzeteket tüntetnek föl- és pedig a kezdeti állást, melyben a szorzandó-billentyűk egyike sincs lenyomva és a hatodik szorzandó-billentyű lenyomásának megfelelő állást a fogasrudaknak a szorzótest útján létesített, ismertetett eltolása folytán azon állítókerekek forgása következik be, melyeket a szorzandó-billentyűk a megfelelő értékkel az illető fogasrúd (egyes vagy tizedes fogasrúd) körzetébe előretolnak. Ezen (16, 17) állítókerekek forgásának • átvitele, az egyszerű szorzatnak magában a gépben való képzése céljából, 7—13. ábrákon szemléltetett módon, a következőképen megy végbe. Az első, tehát az egyes értékeknek megfelelő szorzandó-billentyűsornak (7. ábra) az egyesek számára szolgáló (16) állítókerekének (18) tengelyére (19) végtelen csavar van fölékelve. A következő állítókerekek tengelyeinek végtelen csavarjai, tehát azok, melyek a tizes, százas stb. szorzandó - billentyűsornak felelnek meg, nincsenek tengelyeikre ékelve, hanem azokkal tisztán csak forgásra vannak kapcsolva, de tengelyirányban eltolhatók. Ezen végtelen csavaroknak tengelyirányú eltolódása által következik be (7. és 8. ábra), hogy az