68812. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyenként bolyhos mintázott szövetek előállítására

gyakozó alkalmazása lehetővé teszi a helyenkénti boholyhatást alapszöveteken, melyek egyébként bolyhosításra teljesen alkalmatlanok volnának, mivel boholytakaró képződését, alkalmas anyag hiányában, egy: általában kizárják, másrészt pedig a bolyhosító gépen elszakadnának. Helyenkénti bolyhoknak ilyfajta alapszöveteken való létesítése már most azért lehetséges, mert a bolyhosítás pillanatában még az egész rostanyag meg van úgy, hogy a bolyhosító hagyakozóval be nem nyomatott helyeken helyenkénti boholytakaró keletkezhet, míg a bolyhosító hagyakozóval be nem nyomatott helyeken a bolyhosítópác nemcsak a bolyhosítást gátolja meg, hanem az egyik fajtájú finom alapszövetnek elpusztítása vagy megtámadása is meg van akadályozva azáltal, hogy a másik faj boholyképes vetülékfonalai az előbbit úgyszólván eldugják, azaz a bolyhosítógép számára hozzáférhetetlenné teszik. Példák: A növényi rostot elpusztító bolyhosító hagyakozó 200 r. 66° Bé. sűrűségű kénsavból és 800 r. sűrű dextrinből áll (2:1, azaz 2 rész 1 rész vízre). Az állati rostot elpusztító bolyhosító hagyakozó 600 r. 40° Bé. sűrűségű nátronlúgból ós 600 r. sűrű dextrinből áll (2 : 1). Az ismertetett bolyhosító hagyaközókat rányomatjuk, ezt követőleg az árút bolyhosítjuk, mire magasabb hőfokon való kezelésnél (Mathé—Platt-féle elgőzölögtetőn, szárító hengeren vagy karbonizáló kemencén való átvezetés közben) a hagyakozónak rostpusztító hatása érvényesül. A fönti eljárás foganatosításánál bizonyos , esetekben úgy is eljárhatunk, hogy az egyik rost fajtát, ill. boholytakarót elpusztító, ill. oldó szinnek rányomatása csakis a bolyhosító folyamat befejezése után megy végbe. A rost elpusztítása, ill. oldhatóvá tétele után a maradékokat mosás útján eltávolítjuk, mimellett ha állati rost elpusztításáról volt szó, a mosó vizekbe megfelelő hozagokat (dextrint, glukoset, glycerint, gelatint) adunk hozzá, hogy a kioldott lúgnak a megmaradó állati szövetrészekre való káros hatását megszüntessük. A fönti eljárás további kolorisztikus kiképzése lehetővé teszi: 1. Festőanyagoknak és festőanyagokat rögzítő szereknek a rostromboló bolyhosító hagyakozóhoz való hozzákeverését úgy, hogy a visszamaradó rost megfesfcetik. 2. Festőanyagok alkalmazását, melyek csak a rostok egyik faján rögzítik a festőanyagokat. 3. Az 1. és 2. alatti munkamódok kombinációját. 4. Hatások létesítését, melyek azon alapulnak, hogy az árú oly festőfürdőkkel kezeltetik, melyek csakis a rostok egyik fajtájának megfestését teszik lehetővé úgy, hogy a másik rost festetlen marad, vagy csak gyöngén színeződik. 5. Hatások létesítését, melyek azon alapulnak, hogy az árú egy, két vagy több különböző festőanyagot tartalmazó egyetlen, vagy pedig két vagy több egymásután következő festékfürdőben kezeltetik úgy, hogy kétféle rostfaj egyneműen vagy különbözőképen színeződik. 6. A 4. és 2., ill. 5. és 2. alatti eljárások kombinációja. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás helyenként bolyhos mintázott szövetek előállítára, jellemezve azáltal, hogy növényi ós állati rostokból álló vegyes szövetekre egy a növényi vagy állati rostfajtát szétromboló, ill. oldhatóvá tevő bolyhosító hagyakozót nyomatunk oly célból, hogy a benyomatott helyeken csak az egyik faj nem bolyliosított rostja a be nem nyomatott helyeken pedig mindkét rost maradjon meg és így helyenkénti boholytakaró keletkezzék. 2. Az 1. alatti igényben védett eljárás foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy egyik rostot ill. boholytakarót elpusztító, ill. oldhatóvá tévő nyomófestéket a bolyhosítás befejezése után nyomatjuk rá. 3. Az 1. és 2. alatti igényben védett eljá-