68812. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyenként bolyhos mintázott szövetek előállítására
Megjelent 1916 évi március hó 24.-én. MAGY. gfe^ KIR. SZABADALMI jgW HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 68812. szám. XIV/©. OSZTÁLY. Eljárás helyenként bolyhos mintázott szövetek előállítására. ZEIDLER EDUÁRD GYÁRIGAZGATÓ WIEN/M GUNTRAMSDORFBAN. A bejelentés napja 1915 február hó 22-ike. Elsőbbsége 1914 március bó 30-ika. Bolyhosításra alkalmas gyapotszövetek j helyenkénti bolyhosítása, bolyhosító hagyakozók rányomatásával, melyek a benyomatott helyeken a bolyhosítást megakadályozzák és ily módon a mintázott boholytakarót a bolyhosító hagyakozókkal be nem nyomatott szövethelyeken keletkeztetik, már ismeretesek. Ily módon a kezelés befejezése után helyenként bolyhos nehéz, vastag szövetet kapunk, mivel csak oly szövet alkalmazható, mely bolyhosításra alkalmas, durva vetüléke folytán boholytakaró keletkezését lehetővé teszi. Azt találtam már most, hogy iparilag egyszerűbb és gazdaságilag előnyösebb módon akként állíthatunk elő helyenként bolyhos szövetet, ha vegyes, azaz egyrészt növényi és másrészt állati rostoktól álló szövetet nyomatunk be bolyhosító hagyakozókkal, melyek nemcsak a benyomott helyek bolyhosítását akadályozzák meg, hanem egyúttal a boholytakaró keletkezését lehetővé tevő rostfajtát szét is rombolják, vagy oldhatóvá teszik. Ily módon a benyomatott helyeken csak a másik fajtának nem bolyhosított rostja, a be nem nyomatott helyeken pedig mindkét rost, tehát a részleges boholytakaró marad meg. Az el-i járás foganatosításánál a következőkép járunk el: 1. Egy egyrészt növényi-, másrészt állati • rostokból álló szövetre savtartalmú, vagy a későbbi kezelés folyamán savképző vagy a növényi rostot oldhatóvá tevő bolyhosító hagyakozót nyomatunk. A bolyhosító hagyakozó megakadályozza egyrészt a bolyhosítást, másrészt pedig szétrombolja az állati rostot úgy, hogy a bolyhosító hagyakozóval benyomatott, nem bolyhosított helyeken az állati rost marad meg, míg a bolyhosító hagyakozóval be nem nyomatott helyeken, a helyenként boholytakaróval ellátott vegyes szövet marad meg. 2. Egy állati rostból egyrészt, növényrostból másrészt álló szövetre alkáliásboly-^ hosító hagyakozót, vagy az állati rostot oldhatóvá tevő, bolyhosító hagyakozót nyomatunk, mely a benyomatott helyeken a bolyhosítást megakadályozza és az állati rostot elpusztítja úgy, hogy ezeken a helyeken csak a növényi rost, a be nem nyomatott helyeken pedig mindkét fajta szövetrost és így a helyenkénti boholytakaró is megmarad. Az egyik rostot elpusztító bolyhosító ha-