68808. lajstromszámú szabadalom • Fűtőcsöves gőztúlhevítő

gőzszekrénybe torkolnak be, inely vi- | szont levehetően van a (c) nedvesgözszekrénnyel összekötve. A (d) túlhevítlőcsöveknek a forrógőzt kibocsátó vége egyét* len vízszintes síkot képez. E csővégek közös (j) karimába vannak behengerelve, melynek segélyével azok az (f) forrógőzszekrényen vannak megerősítve. Azon függélyes (d) tulhevítőelemsorok forrógőzt kibocsátó vége, melyek legközelebb feküsznek az (f) forrógőzszekrényekhez, körülbelül a legalsó (e) fütőcsövek magassságában foglal helyet. A messzebb fekvő (d) túlhevítőelemsorok forrógőzt kibocsátó vége sorjában azok alatt fekszik. Ez elrendezésnél minden egyes függélyes (d) túlhevítőelemsor önmagában kicserélhető, annélkül, hogy a többit megbolygatni kellene. Az (e) fütőcsövek, az egyes (d) túlhevítőelemek és a kettő tömítési helyei tehát könnyen hozzáférhetők. Azonkívül a (d) túlhevítőelemek, hosszú görbületeik folytán, nagy rugalmassággal bírnak. Az elrendezés magával hozza, hogy vízzsákok a (d) túlhevítőelemekben nem keletkezhetnek. A 3. és 4. ábrákon föltüntetett foganatosítási alak az előbbenitől abban különbözik, hogy a nedvesgőzt felvevő (c) szekrény nem az (a) füstszekrényben, hanem a kazán gőzterében van elrendezve. E (c) szekrény, a kazánfalak felhasználása mellett, kovácsolt vasból van készítve és a kazánnal egy egészet alkot. A nedvesgőzt e (c) szekrénybe az (n) karimához csatlakozó, a rajzon föl nem tüntetett csőve-> zeték segélyével vezetjük. A (d) túlhevitőcsövek nedvesgőzt bebocsátó vége kettős görbítéssel bír és vízszintesen a (b) csőfalhoz van vezetve. A (d) túlhevítőcsövek mindegyike, külön-külön, közvetlenül torkol be a (c) gőzszekrénybe. Ugyanez áll a (d)t túlhevítőcsövek forrógőzt kibocsátó végét illetőleg is. Egy-egy (d) túlhevítősor minden eleme egyenként kivehető, és pedig először a legfölsö, azután a középső és utoljára a legalsó. Két| két csővég közös (i) kengyel és csavar segélyével van a hozzátartozó (f) gőzszekrényhez erősítve. Az (f) forrógőzszekrények, melyek a rajzon föltüntetett foganatosítási példákon részben az (a) füstkamrán belül, részben azon kívül feküsznek, természetesen egészen azon kívül is elrendezhetők. Az (a) füstkamra hozzáférhetősége szűk helyviszonyok mellett ezáltal még inkább fokozódik. Ha igen tágas füstkamra áll rendelkezésre, nem állja semmi sem útját annak, hogy az (f) forrógőzszekrényeket is egészen az (a) füstkamrában rendezzük el. Ahelyett, hogy a (d) csövek forrógőzt kibocsátó végét az (f) forrógőzszekrényeken erősítsük meg, melyekből a túlhevített gőzt azután a gőzgép tolattyúszekrényeibe vezetjük, lehet azokat közvetlenül a tolattyúszekrényeken is megerősíteni, anélkül, hogy ezzel a találmány lényegétől eltérnénk. A forrógőzt kibocsátó csővégek ekkor áthatolnak az (a) füstkamra falán, melyet e helyeken célszerűen tömítünk, hogy levegőnek a füstkamrába való bejutását meggátoljuk. SZABADALMI IGÉNY. Fütőcsöves gőzkazánokhoz való, a felső, vízszintes fűtőcsősorokban elrendezett gőztúlhevítő, a fűtőcsövek felett fekvő nedvesgőzszekrénnyel és oldalt elrendezett forrógőzszekrényekkel, azáltal jellemezve, hogy a túlhevítőelemek függélyes sorokká vannak kiképezve és hogy a forrógőzszekrényekhez legközelebb fekvő túlhevítőelemsorok forrógőzt kibocsátó vége körülbelül a legalsó, túlhevítőcsövekkel fölszerelt fűtőcsövek magasságában torkol be a forrógőzszekrényekbe, míg a meszszebb fekvő túlhevítőelemsorok forrógőzt kibocsátó vége csoportosan azok alatt torkol be ugyanabba, úgy, hogy (a füstkamraajtó felől tekintve) egyik túlhevítőelemsor sem fedi el a másikat. (1 rajzlap melléklettel.) PALLA8 RÉSZVÉNYTÁR8ASÁ0 NYOMDÁJA BUDAPESTEN*