68803. lajstromszámú szabadalom • Odhner rendszerű számológép kettős jelzőművel

fogaskerék baloldalán (29) szemölcs van elrendezve, mely a számkeréknek «null»-ról «kilenc»-re (vagy fordítva) végbemenő forgatása közben a tengelyirányban eltolható (18) fogaskorongra hat. Ezen esetben a fogaskorong a következő legközelebbi magasabb számhelyérték számkerekének körzetébe kerül. A (18) fogaskorong eltolása közben a rugalmas (22) kilincs becsappan a (19) fogaskorongagy (20) hornyába és a fogaskorongot előretolt helyzetében tartja meg, miáltal a tizesátvitel elő van készítve. Ez azonban csak a forgattyú körülforgásának utolsó részében történik, még pedig a következőképen: Amint az 6. ábrából kitűnik, a (18) fogaskorongok fogai a legmagasabb hely felé eltolva vannak elrendezve úgy, hogy az első hely két foga egymással diametrálisan Bzemben áll, míg az utolsó helyen egymástól fogszélességnyire vannak egymástól. Ezen elrendezésnek az a célja, hogy a (18) fogaskorongok egymás után kapcsolódjanak a (25) számkerekekbe úgy, hogy a következő magasabb hely átvitele csak akkor megy végbe, ha az átvitel az előtte való alacsonyabb helyen már megtörtént. Mint fönt ismertetve van, a dobon elrendezett (26) fog a hányadosmű egyik számkerekét, pl. kivonás közben, ellenkező értelemben elforgatta úgy, hogy a (30) nézőlyukban «nulla» helyett a «kilenc» számjegy jelenik meg. A (24) számkerék ezen elforgásánál az azon elrendezett (29) bütyök a (18) fogaskorongokat a legközelebbi magasabb helyérték közelébe eltolja. A (22) kilincs becsappan a (29) gyűrűs horonyba és a fogaskorongot ezen helyzetében mindaddig rögzíti, míg a következő magasabb helyértékben a tizedmozgás átvitele be van fejezve. Ezen átvitelt a (18) fogaskorong második foga végzi és a megfelelő számkereket «nullá»-ról «kilenc»-re hozza. Ezen mozgás közben ezen számkerék szemölcse a neki megfelelő fogaskorongra hat, miáltal ugyanazon folyamat megy végbe, mint az előző helyen. Ha valamennyi előforduló tizesátvitel, az. utolsó legmagasabb helyig végbement, arai a forgattyúmozgás harmadik negyedében történik, akkor aa eddigelé a (20) gyűrűs horonyban nyugvó (22) kilincs a forgattyú további forgása folyamán a (20) hornyon át az agykerülethez jut. A (23) lemezrugók hatása következtében a most már nem rögzített (18) fogaskorongok kiindulási helyzetükbe tolódnak el; ez a forgattyú forgás befejezésénél áll be. A hányadosjelzőmű (14) számkeréktengelyén és az első jelzőmű (15) tengelyén persely útján szabadon forgatható (13, 31) kerékpár egyúttal a második jelzőmű tizesátvivő tengelyének állandó forgását is létesíti (10. ábra). Hogy itt is állandóan valamennyi (18) fogaskorongnak a második jelzőmű (24') számkerekéhez képest való ellenkező irányú mozgását biztosítsuk, a (13, 31) kerékpár" egyik (31) fogaskereke a második jelzőmű (33) számkeréktengelyén lazán forgatható (32) fogaskerékkel a (45, 46) kapcsolókerékpár útján váltakozva kapcsolódik, mimellett a kapcsolás szerint vagy] csak egy, !jvagy mindkét fogaskerék befolyásolja a forgásirányt. Ezen kapesolókerékpárok azon rendszerhez tartoznak, mely az első jelzőmű számkerekeinek a második jelzőművel való kapcsolatát létesíti. Amint az 1. és 14. ábrákból látható, a számlálóműszán három mozgatható részből áll és pedig az alaplemezzel összekötött (34) keretből, mely (35) oldalpofáiban az első jelzőmű és a hányadosjelzőmű számára való (27) közbenső tengely csapágyait hordja. A (36) és ,(37) pofák azonkívül a hányadosjelzőműben elrendezett, a tizesátvitelre szolgáló (9) közbenső tengely ágyazását alkotják, szintúgy magának a (16) tizesátvivő tengelynek és a (22) kilincsek (21) tengelyének ágyazását is. Végül az első jelzőmű (38) tengelye is a (35, 37) pofákban van ágyazva, ahol is a (35, 36) és (37) pofák a hányados-, valamint az első jelzőmű (14) és (15) számkeréktengelyeinek ágyazására szolgálnak. A helytálló (34) keret (35) és (37) pofái között a második jelzőmű kerete a (39) forgáspontok körül lengethetően van ágyazva. A keret két (40) pofájában a második jelzőmű (36) számkeréktengelye, valamint a (41) tizesátvivő