68759. lajstromszámú szabadalom • Ingatámasz síksziták számára

— 2 — 1. ábra az ingalámasznak nézete, részben metszete a síkszita szabályos - működése esetében. A r 2. ábra az ingalámasznak nézete, részben metszete, a síkszila lökése esetében. Az ingatámaszt egy, alsó vegén alapzattal, fölső végért a síkszita főkeretével csuklósan összekötött ingarúd és az ezen •összeköttetéseket létesítő gömbcsapok képezik. Az (1) ingarűdnak fölső végén <1. ábra) ismert módon, az edzett acélból készült (2) gömbcsapágycsésze van fölerősítve, mely olajjal van megtöltve •és a síkszitának (3) főkeretére fölszerelt, edzett acélból készült (4) gömbcsapnak ágyazására szolgál. Az ingarűdnak alsó végén az (5) gömbcsap van fölszerelve, mely szintén édzett •acélból készült és a (6) csapágy toknak fenekén elrendezett, ugyancsak edzett acélból készült (7) gömbcsapágycsészébe van ágyazva. A csonkakúp alakú csapágytoknak fölső végén egy hengeres toldat van kiképezve, mely az (1) ingarúdon fölerősített, beállítható, gömbsüvegalakú (8) •csapágyfödéllel működik együtt és a •csapágytoknak pormentes elzárását biztosítja. A csapágytoknak külső oldalán, ÍI csapágy toknak hengeres toldata alatt, a kúpos (9) csapágytalp van kiképezve, mely a (10) talpkarimájával az alapzathoz hozzácsavarolt (11) alapgyűrűn nyugszik és ennek a (1) talpkarimával együttműködő (12) gyűrűbordájával van vízszintes elmozdulás ellenében biztosítva. Az ingarűdnak alsó végén, a gömbcsap fölött, a tengelyirányban beállítható {13) persely van fölerősítve, melyen a •csapágytoknak kúpos belső fölületén gördülő (14) támasztó görgő van tengelyirányú eltorlódás ellenében bizlosítottan ágyazva. A csapágytoknak kúpos része olajjal van megtöltve úgy, hogy a síkszitának működése közben az alsó gömbcsap és a (14) támasztó görgő mindig olajban futnak. A síkszitánák normális működésénél a (6) csapágytok (10) tálpkarimája egész Területén a (11) alapgyűrűn fekszik és az (1) ingarúd alsó végén egyrészt az (5/7) gömbcsapágyazás, másrészt a (6) Csí^)ágytok és a (14) támasztó görgő útjáfí van megtámasztva. Ha azonban a síkszita lökéseket végez, a (6) csapágytok a (4) talpkarimának és a (12) gyűrűbordának egy, a lökések irányától függő érintkezési pontja körül megbillen (2. ábrá)* és ezen helyzetében megmarad mindaddig, míg a lökéseket okozó erő meg nem szűnt. Ha ez bekövetkezik, a síkszitának az ingarudal terhelő súlya a csapágytokot abba az állásába állítja vissza, amelyben annak talpa vízszintes. Ha a csapágytok talpkarimájának és az alapgyűrűnek érintkezési fölülete a szitának rendes működése közben valamely okból nincsen vízszintes helyzetben vagy, ha az (5) gömbcsápágyhak és a (7) gömbcsapnak érintkezési pontja nem esik azon körpályának középpontján átmenő függélyesbe, amelyen a (4) gömbcsapnak és a (2) gömbcsapágynak érintkezési pontja a síkszita lengésénél mozog, a csapágytok a síkszitának minden fordulatánál a (10) talpkarimának egy, a viszonyoktól függő pontja körül megbillen és így jelzi a hibás fekvést. A találmányt képező ingatámasz a ta* lálmány lényegénék érintése nélkül sók más, a leírt foganatosítási alaktól szerkezeli tekintetben eltérő alakban is foganatosítható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Ingatámasz síksziták számára, jellemezve egy, el nem tolható, de megbillenthető csapágytokkal, az ingarúdon ágyazott és a csapágytokkal együttműködő támasztó görgővel és az ingarudat alátámasztó gömbcsuklóval biró, alsó csapá^r által. 2. Az 1. alatt igényelt ingatámasznak egy foganatosítási alakja, jellemezve egy, a csapágytoknak csonkakúp alakú belső fölületével együttműködő, az