68750. lajstromszámú szabadalom • Gyorsforralószerkezet s hozzávaló forralóanyag
A nyílások sora legcélszerűbben az oldalfal hosszában az alsó és fölső éltől egyenlő távolságra foglal helyet; ha azonban a nyílások átmérője és az oldalfal magassága közt 2—3 mm.-nél nagyobb különbség van {ami akkor forduljon elő, ha az oldalfal 20 mm.-nél magasabb), úgy a nyílások sora az oldalfal alsó vagy fölső részén foglaljon "helyét, aszerint, amint szilárd vagy csöppfolyós forraló anyagot kívánunk használni. Szilárd vagy félszilárd forralóanyag alkalmazása mellett a forralót ezen anyaggal teljesen vagy részben megtöltjük. Célszerű azt legalább is annyira megtölteni, hogy a forralóanyag legalább is a nyílások fölső szélét elérje. A forraló megtöltése után a fölforralandó anyagot tartalmazó edényt akkép helyezzük a forralóra, hogy az edény alsó lapja a forralót fölülről — lehetőleg légmentesen — lezárja. Ezután a forraló.anyagot az oldalfal nyílásainál köröskörül meggyújtjuk. A forralóanyag (különösen az ^lkoholgelatin) ezáltal fokozott mérvben fejleszt gázokat, melyek csak az oldalfal nyílásain át törnek ki a forralóból s a szabadba jutván, maguk is meggyúlnak. Az így támadó lángok lángpalást gyanánt veszik körül a melegítendő edény oldalait s az edény tartalmát (a kerülettől a középső függőleges tengely felé haladó irányban) succesive teljesen fölforralják. Folyékony forralóanyag alkalmazása mellett, a forralót az oldalfal nyílásainak alsó széléig tölthetjük meg. A működtetés ez esetben akként történik, hogy a forralóanyag (pl. szesz) meggyújtandó, néhány pillanatig szabadon égetendő s ha a fejlődött gázok már bőven égnek, ekkor helyezendő csak rá a forralóra a fölmelegítendő edény, mely a forralót fölülről lehetőleg légmentesen zárja el. Az égő gázok erre az oldalfal nyílásain át törnek ki, a folyton fejlődő gázok által élesztve a tűz tovább ég s a forralóra helyezett edényt körülvevő lángpalást behatása alatt az edény tartalma fölforr. Ha a gyorsforraló a reáhelyezendő edény alaplapja által nem zárható le fölülről teljesen, úgy a gyorsforralóra egy födőlapot i helyezünk vagy erősítünk, mely a fenéklapnál circa 1 mm.-rel nagyobb átmérőjű legyen. A melegítendő anyagot tartalmazó edényt ezen födőlapra helyezzük. Ily födőlappal lezárt, megtöltött forralószelencék önállóan is forgalomba hozhatók s célszerű azokat ugyanoly külső oldalszalaggal is lezárni, aminőt alább a konzervdobozokra erősítendő forralószerkezeteknél leírok. A használatbevétel előtt a külső oldalszalagot a III. alatt leírt módon eltávolítjuk, az edényt a forralószelencére helyezzük s az utóbbiban lévő forralóanyagot az oldalnyílásokhoz tartott gyufa által meggyújtjuk. 20 mm.-nél nem magasabb oldalfalu (a mellény zsebben is hordható) gyorsf orralón ál •— minthogy az egész oldalfal szinte csupa nyílásból áll, — csak szilárd forralóanyag használható és pedig legcélszerűbben alkoholgelatin. II. Az általam föltalált s «alkoholgelatin»nak nevezett fórralóanyag különös előnye, hogy szilárd s így a legkisebb gyorsforralóba is elhelyezhető a nyílásokon való kifolyás veszélye nélkül, amellett puha, szinte gelatinszerú, s így könnyen gyújtható meg, aránylag kis mennyiség elégetése által is aránylag fölötte nagy kaloriamennyiséget nyerünk, égés közben nem olvad föl s nem folyik szét az egész massza, magas hőfok mellett is megtartja szilárd (gelatinszerű) állapotát, igen alacsony hőfok (30°) mellett sem változik, meggyújtás esetén gázokat bőven fejleszt, egyszerűen s olcsón állítható elő. Az «alkoholgelatin» a C2 H5 0 H és a C1 8 H8 5 02 Na vegyületek elegye. Legcélszerűbben 1000 rész alkohol (C2 HB 0 H), 8 rész vagy 9 rész nátriumhidroxid (NaOH) és 60 rész stearinsav (C1 8 H3 6 02 ) elegyítése által állítható elő. Az elegyítés célszerűen a következő módon foganatosítható: 500 rész alkohol (nem kell föltétlenül absolut alkoholnak lenni) 8 vagy 9 rész nátriumhidroxiddal az (a) tartályban hidegen kevertetik. Egy másik (b) tartályban 60 rész stearinsavat 500 rész alkoholban az utóbbinak successiv hevítése mellett
