68737. lajstromszámú szabadalom • Sínütközés
Megjelent 1916. évi március hó 9-én. _ MAGY. gJW KIR. SZABADALMI fpf|| f HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 68737. szára. V/a/l. OSZTÁLYSinütközés. DR VIÉTOR ALWIN MŰSZAKI ÜGYVIVŐ W1ESBADENBEN. A bejelentés napja 1914 julius hó 18-ika. Az eddigi sinütközéskapcsolásoknál arra törekedtek, hogy a keresztmetszetben lehetőleg nagy támaszfölületek létesüljenek és hogy az összeköttetés tartóssága a sinvégek hatályos megtámasztása által fokoztassék. Ha ehhez a sinfej és sintalp között lévő fölületek nem voltak elegendők, a sintalpat még alá is támasztották. A hevederes ütközéskapesolásoknak általában két főcsoportja különböztethető meg és pedig egyrészt csavarkötéses oldalhevederkapesolások és másrészt egyrészű talpátfogások, mint hevedersaruk és effélék; utóbbiakhoz számítandók az ütközéshidas szerkezetek is. A két rendszer együttesen is előfordul. A két csopórt lényege egymástól alapvetően különbözik. Az első csoportnál a függőleges nyomást a keresztmetszetben két különálló heveder veszi föl, melyek mindegyike a maga részéről feszültség alá kerül. A sinvégek elcsavarodása és a hevedercsavarok változó igénybevétele azonban a nyomásnak a sintengely két oldalán való egyenletes elosztását meggátolja és ezért a feszültség foka a két hevederben különböző. Ennek folytán egy-egy hevederpár keresztmetszetét alig lehet teljesen kihasználni. A hevederes kötések másik neménél, az egyrészű talpátfogásoknál ezzel szemben a hatás a sin két oldalán egyenlő, mert már az egyoldalasan föllépő nyomások is az egész keresztmetszetet a sintengely mindkét oldalán egyenletesen helyezik feszültség alá. Az ilyen talpátfogás keresztmetszete tehát elméletileg tökéletesen érvényre jut, gyakorlatilag azonban még nem sikerült az összes támaszfölületeknek terheletlen állapotban való» tökéletes érintkezését elérni és terhelt állapotban az érintkezés elért mértékét fentartani. Ép ily kevéssé sikerült a sinfej támaszfölületeinek tökéletes kihasználása. A találmány értelmében ezen célt talpátfogással, talphevederrel vagy talpsarúval ellátott sinütközéseknél ékösszeköttetés segélyével érjük el, mely a támaszfölületek rendkívül szoros érintkezését biztosítja, emellett a fölületeket növeli ós csavarkötések mellőzését teszi lehetővé. A mellékelt rajz 1—3. ábráján az új ütközéskapcsolás egy foganatosítási alakja van föltüntetve, mely az egyrészű (F) talphevederből és a (K) hosszékekből áll. Az alul zárt (P) talpheveder, melyet nem kell ütközéstalpfákra támasztani, hanem a sintalpak között szabadon lebeghet, a sintalpat mindkét oldalon közzel fogja körül és
