68732. lajstromszámú szabadalom • Tetőalakú kapaszkodó mezőgazdasági gépeknek, főleg mótorekéknek futókerekei számára

— 2 tetőfölület különböző hosszúsággal bír és a rö­videbb tetőfölületa keréknek forgási irányá­ban elől fekszik. Az ekként alakított kapaszko­dók egyrészt a t ilajba való behatolásuknál a rendes vontatásnak biztosítására teljesen elégséges ellenállásra tnlálnak, másrészt a gyeptakarót a menetirányhoz harántirányban nem vágják át, hanem csak csekély bemé­lyedést létesítenek a talajban, mely bemé­lyedés a talajnak rugalmassága következté­ben többé-kevésbbé teljesen eltűnik, a talaj­nak az ekével végzett megmunkálásánál azonban, mint azt a tapasztalat igazolta, seramiféle hátrányos hatást nem gyakorol. A kapaszkodónak ez a hatása főleg annak tulajdonítható, hogy a kapaszkodónak a menetirányban hátrább fekvő, hosszabb tetőfölülete a talajon nagy támasztófölüle­tet talál ós a talajjal aránylag hosszú ideig marad érintkezésben. A találmányt képező kapaszkodó ezen hatás tekintetében lényegesen eltér azon ismert tetőalakú kapaszkodóktól, melyek ugyancsak különböző hosszúságú tetőfölüle­tekkel bírnak, de melyeknél a hosszabb tetőföliilet a keréknek forgási irányában elől fekszik, a rövidebb tetőfölület pedig | sugárirányban van elrendezve. Ezen ismert ! kapaszkodóknál a kívánt ellenállásnak léte- j sítése azért nem sikerül, mert erre a célra ! a hosszabb, kevésbbé meredek tetőfölület szolgál, ezenkívül pedig a gyeptakarónak átvágása sincs meggátolva, mert a rövidebb tetőfölület radiálisan van elrendezve. Ismeretesek továbbá egyenlő hosszúságú tetőfölületekkel biró, tetőalakú kapaszko­dók is, melyeknél azonban ugyancsak föl­lépnek a föntebb megemlített hátrányok, mert azok vagy túlságosan élesek 03 ekkor elvágják a gyeptakarót, vagy túlságosan laposak és akkor nem biztosítják a kellő ellenállást. A találmányt képező kapaszkodóknak ha­tása még tökéletesebb, ha a hosszabb tető­fölület d )mború. Ekkor az a különleges ha­tás lép föl, hogy a kapaszkodó a talajról, gördülő mozgásnak végzése mellett, foko­zatosan emelkedik le, ami a gépnek to­vábbmozgását megkönnyíti. Ha a rövidebb tetőfölület ugyancsak domború, a kapasz­kodó kisebb erővel ütközik a talajba és a kapaszkodótól létesített bemélyedések ke­vésbbé élesek. A találmányt képező kapaszkodónak két foganatosítási alakja a mellékelt rajzban van föltüntetve. Az 1. ábra egy, a találmányt képező kapasz­kodókkal fölszerelt, mótororos eke számára szolgáló futókerék alsó részének oldalné­zete. A 2. ábra egy, a kerékkoszorúra szerelt ka­paszkodónak harántmetszete, nagyobb lép­tékben. A 3. ábra ezen kapaszkodónak elölnézete és, a kerékkoszorúnak harántmetszete. A 4. ábra a kapaszkodó egy másik foganato­sítási alakjának harántmetszete. A (2) keréknek (1) kerékkoszorúján (1. ábra) egymástól kisebb-nagyobb távolságban a (3) csavarok segélyével a különböző hosszúságú tetőfölületekkel biró (4) kapasz­kodók vannak oly helyzetben fölerősítve, hogy a keréknek a (6) nyíl irányában vég­zett forgásánál a rövidebb (5) tetőfölület fek' szik elől. A (4) kapaszkodók a kellő alakban meggörbített szögletvasakból készülnek és az ebekből kifelé lehajlított (7, 8) karimái­kon (2. ábra) a (3) csavarok segélyével az (1) kerékkoszorúval akként vannak össze­kötve, hogy a kapaszkodók az (1) kerék­koszorúnak a fölerősítésükre szolgáló ré­szeivel együtt, egy-egy háromoldalú hasáb alakjával biró ürteret zárnak be. Ezt az ür­teret a megfelelő alakú (9) fatu3kók töltik ki, melyek meggátolják, hogy a (4) kapaszko­dók és az (1) kerékkoszorú közé föld jus­son be. Hogy a (4) kapaszkodók a talajban lehe­tőleg nagy ellenállásra találjanak azok az (1) kerékkoszorúnak szélein kétoldalt túlérnek (3. ábra). Ha a (4) kapaszkodók egymástól nagyobb távolságban vannak elrendezve, mint a rajz­ban föltüntetett példánál (1. ábra), az (1) kerékko3zorún, ehhez harántirányban, a ka­paszkodók között a futókeréknek a laza, engedékeny talajba való behatolását meg­gátló sindarabok rendezhetők el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom