68715. lajstromszámú szabadalom • Gőz légkeverékkel működő tüzelés

a falazás teljesen körülveszi és közvetlen sugárzás ellen védi. A falazásból csupán á gőzelvezetésre szolgáló süveg áll ki, hogy a rostélyhoz haladó (f) összekötőcsövekhez legyen kapcsolható. A vízszekrényt egy szifoncső vagy egy önműködő vízbevezetés segélyével állandón egészen a berajzolt magasságig vízzel töltve tartjuk, vagy pedig naponként csak egyszer, vagy többször töltjük meg. A szekrény túltöltése üzem közben azáltal figyelhető meg, hogy a rostélynál sistergés mellett víz lép ki. A 3. ábrán a fűtőfölület növelésére a tüzelés oldalfalai is szekrényrészek gyanánt vannak kiképezve és oly módon vannak egymással összekötve, hogy úgy a gőz-, mint a víz terek is közlekednek. A 2. ábra szerinti fölülnézet a vízszekiény és rostély közötti kapcsolatra szolgáló gőzcsöveket mutatja. Maga a rostély egy fölső és egy alsó (b, c) részből áll (6. és 7. ábra), mely két rész Va—1 mmnyi játéktérrel egymásra fekszik. A rostélypálcák az 5. ábra szerint például hullámosak, üregesek és az oldalt lévő, szintén üreges rostélykeretekbe torkollnak, melyekbe az (f) csővezetékén át az (a) gőzfejlesztőből gőz vezettetik be. A rostélypálcák szokásosan lefelé vékonyodók. A rostélypálcáknak ily módon képezett trapezalakú üregei keskeny (e) résekkel az alsó fölületen torkolnak. Az ezen síkrostély üreges kereteibe két oldalról a csöveken át belépő gőz az összes rostélypálcákba egyenletesen szétoszlik, az utóbbiakon hűtőhatás kifejtése mellett áramlik, mire a gőz víztelenítve és részben túlhevítve a vízszintes (g) osztóhézagokon át a rostélyhasítékokba kerül, valamint kerülő úton az alsó (e) kibocsátóhasítékokon is átlép, miáltal a kúpos rostélyhasítékokban a fúvókaszerü hatás következtében a légbelépés növeltetik és a levegő a gőzzel teljesen egyenletesen és bensően keverődik. A rostélyhoz való gőzhozzávezetés szabályozása egyes ipari célokra szolgáló kemencéknél a találmány értelmében az (f) gőzcsőnek a kémény felé való elágaztatása, valamint egy szabályozószelep bekapcsolása által éretik el úgy, hogy a fölösleges gőz közvetlenül a kéménybe vezethető. A 8—13. ábrák példaképen a tüzelésnek ferderostéllyal kapcsolatban való elrendezését mutatják, mimellett a salakrostély is gőzbevezetéssel biró üreges rostély gyanánt van kiképezve. A ferderostély egy ferde síkban egymásmellé helyezett üreges (b) harántrostélypálcákból áll, melyek magasságukban föl vannak osztva és az oldalakon az üreges (i) rostélypofák léceire fekszenek. Nagyobb rostélyfölületeknél, egymásmellé helyezett síkrostélylemezből (5. ábra) képeztetik a ferderostély. A gőz egyenletes szétosztása céljából a gőz előnyösen több a 8. ábrán látható kapcsolat segélyével vezettetik be. Mindegyik rostélypálca fölső részének homlokoldalán (k) bevezetőnyílások alkalmaztattak a gőz részére, mely nyílások a rostélypofák nyílásaival korrespondálnak. A 12. ábrabeli salakrostély lemezrostély gyanánt foganatosíttatott, hasonlóan az 5—7. ábrákhoz. A 8. és 12. ábrán föltüntetett billenőro3télynál a gőz bevezetése az üreges (m) forgáscsapokon át történik, amint ez más fűtőberendezéseknél, desztillálóüstöknél, vagy oscilláló gőzhengereknél ismeretes. A rostély fölső- és alsó része (n) csavarokkal van egymáshoz erősítve. A többnyire magasabb tüzelőanyagmaradékréteggel takart salakrostélyt a gőz főleg csak hűti. Ellenben a billenőrostélynál rendszeres működtetés mellett a rostélyon még élénk elégetés megy végbe és a gőzlégkeverék kettős előnyei itt is elérhetők. Ez a tüzelés növelt haszonhatást és nagy tüzelőanyagmegtakarítást ad. A gőz nemcsak vízszekrényben, hanem úgy mint a melegvízkészítésnél ismeretes, a fűtőkamrába behelyezett hútőkígyókban is fejleszthető. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gőzlégkeverékkel működő tüzelés takaréktűzhelyek, szobakályhák vagy ipari célok részére, a rostélytól elválasztott elgőzölögtetőkkel, jellemezve a tűzhídba vagy a kemencefalazásba beépített, vagy