68686. lajstromszámú szabadalom • Palackzáró kupak

körmöket (8) behasítások választják el I deformálva maradnak és ennek folytán egymástól, midőn a fémtárcsa mágcíápo% .^megfelelfíéfi változtatják a kupak által sugárirányban kifejtett erői, midőn an-Bák domborulata az egyik szélső helysáaltből a másikba ugrik át. A végzett ítBsérletek szerint a fönti hatást bármilyen deformációk előidézik, amelyek .az alyagí'ler&ééietéi', néhány sugáriráhyb^n módosítani képesek. Azonban célázerű^a kupak fémanyagában olyan (10) bemélyítéséket, pl. sajtolás útján előállítani, amelyeit keskeny barázdák alakjával bírnak és a tárcsa kerületéhez közel egy körvonal mentén, egymástól bizonyos távolságban feküsznek, mimellet minden Lemélyítés hosszmérete a rajta átmenő sugárra merőlegesen áll. A bemélyítések célszerűen a tárcsának ugyanazon oldala felé állnak ki, mint a (6) körmök és mindegyik bemélyítés a tárcsának más-más átmérőjében foglal helyet. A rajzokon három (10) bemélyítés van föltüntetve, azonban magától érlelődik, hogy azoknak száma tetszőleges lehet. Ha a kupak tárcsaalukú része a föltüntetett módon bemélyítésekkel van ellátva, akkor a kupak záróereje lényegesen fokozódik és ha a kupak, mielőtt bemélyítésekkel elláttatott volna, gázzal telített folyadékok, pl. sör esetében nem nyújtott biztos zárást, a bemélyítések alkalmazása után szoros és gázhatlan zárást fog létesíteni. Magától értetődik, hogy a találmány tárgyán a lényeg érintése nélköl számos módosítás eszközölhető, pl. a bemélyítés alakja, mélysége, elhelyezése stb. tetszőlegesen változtatható, úgyszintén a deformáció általános alakja is tetszés szerint választható meg azon feltétel szem előtt tartásával, hogy a fémanyag belső szerkezete az elérni kívánt hatásnak megfelelő változást szenvedjen. míg később a (6) körmök lehajlíttatnakj úgy, hogy a 2. és 5. ábrán, Játhat4; heííj;-; zelet foglalják el. Hogy a körmök szjfeí bad vé»ei egymásba ne akadjanak, tó*. vábbá,~4iogy csinosabb külsői mutassa(^'sarÉűiorf- Ife |innftk ki?ckft\t ' xMÍnf fÖ4itá3i cnilitvl vol| a (6) lton mök egy darabból állnak a középső. (5) domború résszel és midőn a kupak'á palackot elzárja, akkor az (5) kqzépső rész kifelé domború, minek folytán a lenyúló (6) körmök kapcsolatban tartatnak a (7) borda alsó oldalával. A domború kupakrész továbbá a lenyúló körmöket elég erővel szorítja a (!) bordához, hogy a (4) tömílőbetét szilárdan a a palack szájára feküdjék és azt szorosan elzárja. A kifelé domborodó középső kupakrész a körmöket mindaddig rögzítőhelyzetükben tartja, míg ezen kupakrészt befelé illetve lefelé nem nyomjuk, amikor is a körmök kioldódnak. A középső (5) kupakrészre gyakorolt nyomás ugyanis sugárirányban a körmökig terjed, tehát ha a domború kupakrészt arra kényszerítjük, hogy az 5. ábrán látható helyzetet vegye föl, akkor az alkalmazott nyomóerő oly módon vitetik át a körmökre, hogy ezek az 5. ábrán föllüntetett helyzetet foglalják el. Más szavakkal, a lefelé nyúló körmöknek a (7) bordával való kapcsolódása megszűnik és a körnjök addig maradnak ezen új helyzetökben, míg a kupak külső szélét lefelé nem szorítjuk, amikor is a domború kupakrész ismét a 2. ábra szerinti helyzetet veszi föl, amelyben a (6) körmök a (7) bordába kapaszkodnak és a kupakot a palack száján záróhelyzetben tartják. A kupak záróhatása nagy mértékben javílható és fokozható azáltal, hogy a (3) tárcsában célszerűen a kerülethez közel, azonban még a domború részben a tárcsa anyagát a kerülettel párhuzamos vonal mentén több helyen deformáljuk. A fémtárcsának ezek a helyei tartósan SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Palackzáró kupak, amelynek rugalmas tárcsaszerű középrésze domborúan van kiképezve és ezen részhez körmök vagy nyelvek csatlakoznak, ame-