68684. lajstromszámú szabadalom • Szűrősajtó
iiengeralakú tartálybáíi Tölépített szűrő szolgál. A szüretien folyadék a tartály belső fala mentén fekvő gyűrűalakú téreí*átaramlik a szűrőlemezekhez és a szfilmanyagot úgy annak széle, mint föliilete felől járja át. mimellett az említett elosztólapok, amelyek a szűrőmasszát bordák vagy más: kiugrások revén támasztjuk üLá.' a fömítfst 1 fölyáliíva kívül és belül, körülfutó koszorúk segélyével eszközlik. Célszciű kívül a szűrőlepény szélét kiállni hagyni, amikor is az összecsavarás áikahttávol nertí szenved utőlngös összenyomást. Ennek következtében itt a massza lazább, mint az eloszlótárcsák közötti utánnyomott lepény.* Minthogy mármost a szüretien folyadék első rpfolyásn ezen külső helyen történik, a kiálló perem laza állapota folytán különösért alkalmas arra, hogy a folyadéknak nagyobb tiszlátlanságait magába vegye; a szűrolcpény széle tehát kedvezően ható előszűrőt alkot. A mellékelt rajzok 1 — 4. ábráin a találmány tárgyának példaképem foganatosítási alakja vázlatosan van föltüntetve. A szűrő elsősorban a hengeralakú (a) tartályból áll, amelynek fenekén oldalsó bebocsátócső és centrális kifolyatócső van elrendezve. Ezen tartályban a (b) szűrőmasszalestelt a szüretien és megszűrt folyadékot eloszló (c) tárcsák közbeiktatásával vannak egymásra helyezve, mimellett ezen (b) testek tetszőleges anyagból állhatnak és változó vastagsággal bírhatnak. Úgy a (b) testek, mint a (c) elosztótárcsák középen nyílásokkal vannak ellátva, amelyek együttesen a szűrletek gyűjtésére szolgáló csatornát alkotnak. A folyadék az (a) tarlály belső fala és a szűrőrendszer palástja általhatárolt gyűrűalakú térben fölemelkedik, az elosztótárcsák folytán a szurőtestek alsó oldalára vezettetik és ott eloszlik, úgy, hogy á folyadéK ezen helyekről3 emellett azonban a (b) szűrőtestek szabadon fekvő pereme vagy kerülete felől is áthatolhat a szürőanj'agon, vagyis mindkét helyen szűrhető. A (c) elosztótárcsák különböző módon képezhetők ki. A föltüntetett foganalosítási példánál az elosztótárcsa merev lemezből áll, melynek átmérője a (b) szűrőtestek átméi'őjének felel meg. A (c) tárcsák fölső és alsó oldala (d) bordákkal, gyűrűkkel va;.y bütykökkel van ellátva, amelyek ismert módon a szűrőtesl$k;£flálámasztására; szolgálnak. AzonIdvül mindegyik elosztótárcsa az egyik oldalon zárt kerületi karimával, az ellenkező oldalon pedig a belső nyílást körülvevő zárt karimával bír Ezen karimák révén a szűrőtestek főlületének körletében létesülő terekfölváltva a tartály fal és a szűrőrendszer közötti gyűrűs tértől és a centrális szűrőcsatornától vannak elzárva. Ily módon a folyadék az 1. ábrán nyilakkal jelzett úton kénytelen haladni. Célszerű, ha a kerületen lévő (cl) és a középen lévő (c2) zárt karimákat kissé kiáltóan képezzük ki, hogy itt a szűrőanyag fokozott összenyomásával a tömítést előmozdítsuk. Ily módon kiképezett elosztótárcsákat mulatnak a 2., 3. és 4. ábráit nagyobb léptékű metszetben, fölül-és alulnézetben. A 2 ábrán íöliüntetett metszetből látható, hogy az closztótárcsa fölső oldala a közép felé emelkedik, alsó oldala pedig a kerület felé lefelé hajlik, amennyiben a tárcsa egészében boltozatszerű alakkal bír. Ez a kiképzés a szűrlet szellőztetését, illetve levezetését elősegíti. A (c) elosztótárcsák fölső és alsó oldalán kiképezett koncentrikus (d) bordák a 3. és 4. ábrán látható módon harántcsatornákkal vannak ellátva, amelyek az egyes box-dák közötti tereket egymással közlekedésbe hozzák. A legfölső elosztótárcsa az (e) csőtoldattal van ellátva, amely az (a) tarlály födelén elrendezett tömitőszelencén jár át és itt szorítószerkezet hatása alá hozható. A szorítószerkezet a rajzon az (f) sajtócsavar által van föllünteive. Ily módon a tartály nyitása nélkül gyakorolhatunk nyomást a legfölső eloszlótárcsára, mely nyomás az összes szűrőlemezeken át tovaterjed. A szűrőmassza összenyomására az
