68677. lajstromszámú szabadalom • Lokomotív gőzgépekhez való kiegyenlítőszelep

•csolat kis hézaggal bír úgy, hogy a szelep -részek és a tok egyenlőtlen kitágulása az egymással kapcsolt (d) és (n) szelepek tömör zárását nem befolyásolja. A (k) kamra alsó részétől az (o) vezeték vezet a túlhevítő (p) nedves gőzszekrényébe. A gőz tehát, melyet a regulátor megkerülésével az (m) vezetéken át közvetlenül a kazánból veszünk el, az (o) vezetéken át a túlhevítőbe áramlik be. Onnan e gőz vagy alkalmas szelepeken át a szabadba távozhatik, vagy a főgőzcsövön át a gőzgép tolattyúszekrényeibe és hengereibe vezethető. Ezáltal a regulátor zárt helyzetében is gőz•cirkuláció megy végbe a túlhevítőn keresztül úgy, hogy ez hatásosan hűttetik. Ha a gőzt, mint említettük, a hengerekbe vezetjük, még azon előnyt is elérjük, hogy a gép üres járása közben a hengerek kevés -és alacsony nyomású gőzzel telnek meg. Ezáltal a kenőolaj a dugattyúkon és a tolattyúk csúszófölületein jól eloszlik úgy, hogy a hengerek nem futnak melegen. Másrészt a hengerek a gép állása közben folytonosan fűttetnek úgy, hogy a hengerkondenzáeió és ezzel az indításnál a vízütések veszélye csökken. Állás közben a gép véletlen megindulása ezáltal be nem követfcezhetik, mert a gőz folytonosan eltávozna tik az (n) légszelepen át. Az (m) vezetékből az (n) elzárócsap mögött a (t) fúvókához vezető (s) vezeték van biágaztatva, melyben az (r) csap foglal helyet. Ez elrendezés folytán a fúvóka csak akkor indítható működésnek, ha az (u) csap nyitva van, tehát ha gőz áramlik át a túlthevítőn. Az (u) csap külön mozgatható szerkezettel nyitható és zárható, vagy úgy lehet összekötve a regulátorral, hogy ennek zárásakor az (u) csap nyílik és megfordítva. A kiegyenlítőszelep maga a következőképen működik: Ha a főelzárószelep (regulátor) nyitva •van, a (h) dugattyú fölső oldalára az (1) vezetéken át a teljes gőznyomás hat Az (m) vezetéken át, melyben az (u) elzáró szerv van elrendezve, mely utóbbi az üzem közben folytonosan nyitva lehet, a (h) dugattyú gyűrűalakú részére szintén a kazánnyomás alatt lévő gőz hat. Minthogy aztmban e gyűrűfölület kisebb, mint a dugattyú fölső fölülete, s gőz e dugattyút lefelé szorítja és a (g) szelepet zárva tartja. Mihelyt elzárjuk a regulátort, a nyomás az (1) vezetékben csökken, míg az (m) vezetékben a teljes gőznyomás marad fönn. A (h) dugattyú tehát fölfelé elmozog. Ezáltal a (g) ós (n) szelepek megnyílnak és a két hengeroldal egymással, ill. a szabad levegővel összeköttetésbe jön. A kiegyenlítőszelep a (bl) csatorna felé eső oldalán (a rajzolt foganatosítási példánál tehát az (e) szelepfészek fölött) a tulajdonképeni szelepénél nagyobb átmérőjű (g2) dugattyúfolületteLvan ellátva. Ennekfolytán a szelep a (bl) csatornában létesített alkalmas nagyságú nyomással megnyitható. De az (al) csatornában létesített megfelelő nagy nyomással is eszközölhető e megnyitás. A kiegyenlítőszelep eszerint vízlökéseknél fstb. biztosítószelep gyanánt is szolgál. A víz az (n) légszelepen át tá-I vozhatik el. Hogy az (o) csövet, mely a (h) dugattyú alatt lévő teret a túlhevítő (p) nedvesgőz szekrényével köti össze, megtakarítsuk, az (1) csövet kapcsolhatjuk ezen nedvesgőzszekrényhez. A dugattyú alatt lévő teret, ekkor nyomásesést előidéző kis furat útján a dugattyú fölött lévő térrel összeköttetésbe kell hozni. Még egyszerűbb, ha a (h) dugattyúban lévő (i) tömítőgyűrűket elhagyjuk és a dugattyút kis hézaggal hagyjuk mozogni vezetékében. Ezen elrendezésnél a dugattyúnak a gyűrűk folytán való beszorulásának veszélye is jelentékenyen csökken és egyszersmind elérjük, hogy a (h) dugattyú fölött kondenzvíz nem gyűlhet össze. A találmány természetesen nincs korlátozva csupán lokomotivkazáuokra, vagy a rajzolt önműködő kiegyenlítőszelep különleges kiképzésére, hanem más fajtájú dugattyús gőzgépekhez és más olyan kiegyenlítőszelepszerkezetebhez is alkalmazható, melyeket olyan gőz működtet, melyet a fő-