68668. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gőz fejlesztésére

tüzelő térbe, a kisugárzó fölüleíet még job­ban növelhetjük és így e berendezéséi le* hetővó válik, hogy a tüzelő tér hőfokát bi­zonyos, a rostélyfölületen fejlesztett meleg­mennyiségnél, előre tetszés szerint megálla­pítsuk. Minél nagyobb a hengerek száma, aimál jöbban lehet természetesen a rostély­fölüietetj ennek bizonyos külső hőfokánál, megerőltetni. A henger köpeny föl ületének hőfoka azon­ban a köpenyfölületről a vízbe való meleg­átvitel gyorsaságától is függ. Ha a víz for­rási állapotban van, a melegátadódási tényező a bádoglemez és a víz közt kb. 10000 hő­egységgel egyenlő m3 -kint, a hőfokkülönb­ség l°-ára és óránkint. Ha ellenben a víz nines forrási állapotban, a melegátadódás sokkal rosszabb, azaz: hogy egy bizonyos melegmennyiség adódjék át a bádoglemez­ről a víznek, a bádoglemez ez esetben for­róbb kell hogy legyen, mint az első esetben. A vizet tehát a kazánba lehetőleg forrási állapotban kell bevezetni, hogy a kazán­lemezt lehetőleg megóvjuk a túlmagas hő­fokoktól. Ezen, most említett szempontok szolgál­nak alapul a jelen találmány tárgyának. A mellékelt rajzon az 1. ábra egy gőzkazán ho3sz- és a 2. ábra keresztmetszetét tünteti föl. A kazán közvetlen fűtőfölülete, amint az a rajzbóf látható, (1) hengerekből áll. A raj­zolt foganatosítási példánál három ilyen (1) henger van elrendezve. E hengerek számát, mint fönt említettük, a tüzelő tér kívánt maximális hőfokára való tekintettel állapít­juk meg. A hengerek célszerűen oly nagy fordulatszámmal forognak, hogy a víz, me­lyet folytonosan betáplálunk, az egész ke­rület mentén eloszoljék. A gőztér tehát a hengerek közepén van. Midőn a füstgázok elhagyják a közvetlen fűtőfölülötét, még tetemes melegmennyiséggel bírnak, melyet -helytálló fűtőfölületen, a rajz szerint (2)> kígyócsöves kazánban, használunk ki. A forgó és a helytálló fűtőfölület közt a viszony úgy van megállapítva, hogy a víz. á helytálló fűtőfölületen ugyanolyan magas, vagy még magasabb hőfokot érjen el, mint amennyi a forgó fűtőfölületen képződött gőz telítési -bő fóka.Ez a forgó fűtőfölületen ke­letkezett gőz azután a helytálló fűtőfölület \2) kazán csatornáiba vezethető be és itt külön (4) túlhevítőben túlhevíthető, ahonnai* azután a fogyasztási helyre vezethető. SZABADALMI IGÉNYEK. i 1. Eljárás gőz fejlesztésére, azáltal jelle­mezve, hogy a vizet tartalmazó hengeres tartályokat, vagy kazánt oly nagy for­dulatszámmal hozzuk forgásba, hogy a folytonosan betáplált víz az egész kerü­let mentén eloszoljék úgy, hogy a gőztér a heugerek közepén foglal helyet, azon célból, hogy a tartályok közéhőmérsék­letét anyagukra veszélytelen értékig le­hessen fokozni. 2. Az 1. pontban igényelt gőzfejlesztő el­járáshoz való berendezés, azáltal jelle­mezve, hogy az több, egy közös tüzelő­térben lévő, részben vízzel telt, forgó üreges testből ál), melyek oly nagy se-i bességgel forognak, hogy a víz egész kerületük mentén födje azokat. 3. A 2. pontban igényelt berendezés foga­natosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a forgó üreges testek helytálló (nem forgó) előmelegítővel és túlhevítővel van­nak oly módon kapcsolva, hogy a forg6 üreges testek tápláló csövei az előmele­gítővel. gőzcsövei pedig a túlhevítővel vannak összekötve, azon célból, hogy a közvetlen fűtőfolületről eltávozó füstgá­zokban lévő meleget kihasználjuk. (1 rajzláp melléklettel.) <UU« BÉ82VÉNY rÁMASÁO NYOMullA BUDAPESTEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom