68620. lajstromszámú szabadalom • Eljárás anyagok cserzésére impregnálására stb.

— 100 — anyagot, a falaknál tömör elzárás nélkül, a [ diafragmák közti térbe lehet beakasztani és emellett a folyadék cirkulációját kavarással stb. elősegíteni. Egyébkor olyan töltésű diafragmákat kell választani, melyek az elektroosmoset befolyásoló alkatrészeket keresztülvándorolni engedik, ellenben a hatékony anyagokat viszatartják. Ez esetben az elektroosmoset befolyásoló alkatrészek a diafragmákon keresztülvándorolnak és így a folyadékból eltávolodnak, míg a hatékony anyagok (pl. cserzőanyagok) megbomlása a póluson be nem következik. Cserzőoldatoknál az elektroosmoset befolyásoló alkatrészek azon elektrolytekből állanak, melyek a cserzőanyagok vándorlását gátolják, ill. egészen megakadályozzák. Az eljárás emellett úgy vezethető, hogy a tulajdonképeni cserzés, impregnálás stb. előtt az anyagokból a cserzést, impregnálást stb. késleltető és megakadályozó anyagokat desadsorpcio útján elekfroosmotikusan eltávolítjuk és az anyagoknak ezzel a hatékooy alkatrészeknek megfelelő töltési jelleget kölcsönzünk. Desadsorpcio alatt, tudvalévőleg, az adsorpcióktól való elválasztást értjük. Adsorpciónak pedig, mint szintén ismeretes, azon jelenséget nevezzük, melynél kolloid testek, kölcsönös fölületi vonzódásuk alapján, szilárdan egymáshoz tapadnak, ill. egymást körulbúrkolják. Adsorpcióval van dolgunk pl. az anyagok festésénél, amikor is a kolloid festőanyagot a festendő test mechanikusan lekötve tartja. További példa erre a fémadsorpciók, melyeknél a kolloid fémeket suspensió-kolloidok adsorbeálva tartják (lásd pl. a 62418. sz. magyar szabadalmat!) Desadsorpcio gyakran vegyi szerekkel is elérhető, néha azonban, minthogy az adsorpciók túlságos szilárdan tapadnak egymáshoz, csak az elektromosárammal eszközölhető. Ilyen desadsorpcióeljárás van pl. az 58758 sz. magyar szabadalomban ismertetve. A fönti «töltési jelleg» kitételre vonatkozólag elegendő Ostwaldnak, Freundlichnak, Försternek és másoknak a szakértő előtt ismeretes speciális munkáira utalni. (A kolloidok jelentősége tekintetében a technikában bevezető magyarázatok és áttekintés találhatók Arndtnak Steinkopfnál megjelent kis munkájában). Az: anyagokat azután célszerűen a diafragmák közti teret kettéosztó válaszfal gyanánt rendezzük el, mikor is azok maguk is diafragmák gyanánt szolgálnak és a hatékony anyagok keresztülvándorlását engedik meg;, tannincserzésnél pl. a bőrnek elektropositiv, krómcserzésnél elektronegativ jelleget adunk. E feltételek teljesítésével sikerül már most a cserzőoldatot a nyersbőrön elekfroosmotikusan keresztülvándoroltatni. A cserzőanyag ekkor a nyersbőrhöz jut úgy, hogy ez cserzett bőrré alakul át, és úgy látszik, hogy a cserzés mértéke az oldat koncentrációjától és a használt áramfeszültségtől függ. Az alábbiakban már most a bőr tannincserzésének speciális esetét fogjuk közelebbről megvilágítani. A mésszel való duzzasztással kapott állapotban lévő nyersbőrből1 indulunk ki. A mellékelt rajz 1., 2. és 3. ábráin, melyek a cserzőberendezés hosszmetszetét,, fölülnézetét és keresztmetszetét ábrázolják, (a) egy tetszőleges alakú edényt jelöl,, mely úgy (1, 2, 3, 4) szakaszra van osztva és pedig: mindenekelőtt az (5) és (6) dia- ' fragmákkal egy (2, 3) középtérre és két (1, 4) oldaftérre. A középső keverőtér azután a (7) bőrrel, mely kereten van közvetlenül, vagy alátét használatával kifeszítve, a (2) és (3) szakaszokra van osztva.. Az (5, 6) diafragmák mögött a célszerűen perforált (8) és (9) pólusok vannak elrendezve úgy, hogy azok a diafragmákra feküsznek. A diafragmák cellulózepreparátumból, pl. pergamentpapirból, viskoséból stb. állhatnak. Az (1) katódatér és a (4> anódatér vízzel van telve és a víz, hogy átmeneti ellenállások elkerültessenek, az (1). .katódatérben célszerűen nátronlúg-, a (4). anódatérben pedig kénsavnyomokkal van • keverve. Az anódikus középtérbe vizet, a katódikusba valamely, a bőr duzzadásának megszüntetésére, azaz a mész és egyébmaradványok eltávolítására szolgáló hígított savat öntünk. Ha most áramforrást.