68577. lajstromszámú szabadalom • Őrlőberendezés az őrlési pályához szorított egy vagy több őrlő testtel

1 folytatólagosan vannak egymáshoz illetve; ilyenkor a szitarészek az őrlési pályától való távolságuk mérvében mindinkább na­gyobbodó szemekkel vannak ellátva. Az őrlendő anyag az (f) tölcséren át juta berendezésbe. A (d, e) szita által kiszitált anyag a gyűrűalakú (g) gyűjtőtérbe kerül, ahonnan az a (b) csatornák útján elvezet­hetik. A munkatérbe bevezetett anyag a (b) keringő őrlőtest által fölapríttatik ós föl­felé vettetik. A centrifugális erő által a nyilak irányában (2. ábra) a (d, e) szitához hajított anyag a (d, e) szita belső oldalán az (i) réteg alakjában gyűl össze. Ezen réteg alul a legerősebb és fölfelé fokozato­san vékonyvdik. A réteg alsó részében többnyire durva, fölső részében pedig finom anyagrészecskék helyezkednek el. Ennek következtében az anyag az (I) zónában na­gyobb, a (II) zónában pedig kisebb nyomás­sal szoríttatik a (d, e) szitának szemein át, amikor is az (I) zónában lévő anyagrészek­nek nagyobb centrifugális ereje is közre­működik a nagyobb nyomás létesítésében. Ezen különböző nyomási ^viszonyoknak tesz már most eleget a jelen találmány a (d, e) szitának két különböző szemnagyság­gal biró részre való osztás által, mely ré­szeknek felelnek meg a munkatérnek (I) és (II) zónái. Az alsó (d) szitarésznek szűk szemei megakadályozzák, hogy a kívánt finomságnak meg nem felelő durvább anyagrészecskék az (I) zónában uralkodó, aránylag nagy nyomás alatt a szitán át­hajtassanak. A fölső (II) zónában az (e). szitarésznek szemei dacára annak, hogy azok nagyobbak, mint az alsó (d) szitarész­nek szemei, az itt uralkodó, aránylag kisebb nyomás következtében, a kívánt finomság­nál durvább anyagrészecskéket nem bocsát­ják át. Az aránylag nagy szemekkel biró fölső (e) szitarésznek alkalmazásával más­részt az anyagrészecskéknek ezen szila­részen való áthajtására lehetőleg csekély erőkifejtésre van szükség, -A leírt berendezés az jsmert berendezé­sekkel szemben, mely utóbbiak csak min­denütt egyenlő szemnagyságú szitával van­nak ellátva, azzal az előnnyel bír, hogy körülbelül azonos teljesítménnyel finomabb őrleményt kapunk, mivel az ismert beren­dezéseknél a végig aránylag nagy szemek­kel biró szita a munkatérnek alsó zónájá­ban sokkal durvább anyagrészecskéket bo­csát át, mint a jelen berendezésnek finomabb szemekkel biró (d) szitarésze. Ha azonban az eddigi berendezéseknél oly szitát alkalmazunk, melynek szemei mindenütt oly nagyok, mint a jelen beren­dezés (d) szitarészének szemei, akkor ugyan finomabb őrleményt kapunk, csakhogy az anyagnak az aránylag finom szitaszemeken való áthajtása az őrlési térnek fölső zóná­jában jelentékenyen nagyobb erőszükségle­tet kíván meg. A leirt berendezés nemcsak ingaszerűen fölfüggesztett őrlőtestek esetében, hanem oly esetekben is alkalmazható, amelyekben golyók vagy más őrlőtéstek hajtatnak a centrifugális erő vagy rúgóerő segélyével egy őrlési pálya felé. A jelen berendezés továbbá úgy függé­lyes, mint ferdén álló vagy vízszintes ten­gely körül keringő őrlőtestek esetében al­kalmazható. A berendezést továbbá egy, a munka­téren belül vagy kívül elrendezett légszi­vattyúval is lehet fölszerelni, mely az anyagrészecskéknek a szitán való áthajtá­sát elősegíti. SZABADALMI IGÉNY. Őrlőberendezés az őrlési pályához szorított egy vagy több őrlőtesttel, jellemezve egy, az őrlési pálya közelében szűk, az őrlési pályától bizonyos távolságban pedig tág szemekkel biró szita által. (1 rajzlap melléklettel.) • AUAS RÉSZVÉNY IÁB8ASÁ0 NYOMOÁ*- «UOAI^»ian

Next

/
Oldalképek
Tartalom