68567. lajstromszámú szabadalom • Fából való födélkötő
Megjelent 1916. évi jannár hó 31-én. MAGY. jfo KIR. SZABADALMI fjji f HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 68567. szám. VIII/c. OSZTÁLY. Fából való födélkötő. FIEBIG MAX OKL. MÉRNÖK BRESLAUBAN. A bejelentés napja 1915 március hó 24-ike. A találmány tárgya fából való l'ödélkötő egy vagy két ívalakú övvel és tetszőleges közbenső tagozással. Az ívalakú övekkel biró födélkötők eddig ismeretes kiviteli alakjainál a görbe övek szorosan alkalmazkodnak az ívvonalhoz, amennyiben vagy több vékony deszkát lapjával vagy akár élükre állítva, meghajlítanak és azután összeszögeznek vagy enyveznek, vagy pedig élükre állított rövid deszkákat mindkét élükön vagy pedig ceak a külső élen ívalakban lefaragnak és eltolt ütközésekkel állandó görbületű ívalakká illesztenek össze. A találmány szerint az ívalakú övet egymáshoz képest eltolt egyenesben egyenlően haladó oldalakkal biró húrsokszögekből képezzük. Ennek az ismert kivitelekkel Bzemben következő előnyei vannak: az övütközések kizárólag a rácscsomópontoknál vannak elrendezve, az ütközések ezeken a helyeken célszerűen és egyszerűen vannak födve, továbbá lehetővé van téve a tetőfölületet ívelt alakban héjazni anélkül, hogy a cimborafákat vagy szelemeneket el kellene vagdosni és végül, hogy egyenlő hosszú, ! egyenlő magas és többnyire egyenlő vastag, egyenes fölületekkel határolt övdarabokat alkalmazhatunk, amelyeket a födélkötő szétszedése után könnyen újból is föl lehet használni. Az ívalakú övekkel biró ismeretes kötőknél a vagy igen vékony vagy csak rövid fák előkészítéséhez és összeillesztéséhez jelentékeny megmunkálásra van szükség, ezek a kötők a csomópontok közötti szakaszokon elrendezett, a hajlítás és kihajlás elleni szilárdságot befolyásoló számos övütközések folytán statikailag igen kedvezőtlenül hatnak és végül azzal a hátlánnyal bírnak, hogy egyszer összeillesztve, többé nem szedhetők szét az egyes darabok megrongálása nélkül. A mellékelt rajzon ezen kötő két kiviteli alakját egy-egy teljes, de szkématikus oldalnézetben látjuk, továbbá egy-egy övdarab nagyobb léptékű részletrajzát és egy-egy csomópontmetszetet. Az 1., 2. és 3. ábra egyenes talpövvel biró parabolatartót tüntet föl, (amelynél a 2. és 3. ábrán látható csomópontlemezek keresztben egymásra enyvezett keményfalapokból állanak), míg a 4., 5. és 6. ábra egy kettős ! ívtartót ábrázol.