68523. lajstromszámú szabadalom • Lánc fémszalagból csákozott tagokkal

•jtr? -íljTT"*•-1 Megjelent 1916. évi január hó 22-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 6852B. szám. Vl/g. OSZTÁLY. Lánc fémszalagból csákozott tagokkal. KRAFFT & SCHÜLL CÉG DÜRENBEN. A bejelentés napja 1914 julius hó 14-ike. A találmány fémszalagból készült láncra | (úgynevezett patentláncra) vonatkozik, mely lényegében abban áll, hogy a tagok oly fémszalagból csákoztatnak ki, melynek keresztmetszete félellipszis alaktól egészen félköralakig váltakozik. Ezáltal elérjük, hogy a lánctagok azokon a helyeken, ámeneken erősebbeknek kell lenniök, tehát azon a két helyen, ahol az egyes lánctagok egymásba kapcsolódnak, a fémszalag keresztmetszeténél fogva vastagodással bírnak, míg a tagok azokon a helyeken, ahol vastagodás nem szükséges, vagyis hol a lánctag két szára egymásra fekszik és ahol a nyílások vannak kicsákózva, a szalagkeresztmetszet külső vékonyabb részét mutatják. A fémszalag keresztmetszetének .különös megválasztása áital tehát a szilárdság, az önsúly ós az anyagmegtakarítás tekintetében a lánccal szemben támasztott összes követelményeknek minden további nélkül eleget teszünk. Anyagmegtakarítási különösen azáltal érünk el, hogy a nyersanyagot oly faconhengereken hengerelhetjük ki, melyek az anyagnak, meghatározott szélességet adnak úgy, hogy a fémszalag hajszálnyira megegyezik a kész lánctag szélességével. Az eddig használatos, fémszalagból készült, láncoknál, melyek sima hengeren hengereltettek lehetetlen volt a szalagnak meghatározott szélességet adni úgy, hogy a lánctagok csákózásánál, az oldalokon jelentékeny anyagveszteség lépett föl. A csatolt rajz az új lánc kiviteli alakját mutatja nagyobb léptékben és pedig 1. ábra a lánc előállításához alkalmazott fémszalagot fölülnézetben és keresztmetszetben mutatja. A rajzon félellipszisalakú keresztmetszetet választottunk, mely a leggyakorlatiasabbnak bizonyult. 2. ábra a fémszalagból készült lánctag fölülnézete. 3. ábra a meghajlított láncszem oldalnézete. (a) a fémszalag középső megvastagított részét, míg a (b, b) a lelapított oldalakat jelöli. Az egyes lánctagok csákózásánál a fémszalag keresztmetszetének megvastagított (a) részét középen és a két végen meghagyjuk, míg a csákozott (c) nyílások két oldalára a fémszalagkeresztmetszetnek csak gyöngébb részei jutnak. Ha ezen lánctagot végleges alakjára hajlítjuk, akkor mint látható, azokon a helyeken, ahol erős súrlódások lépnek föl, tehát ott, hol a különböző lánctagok egymásba kapcsolódnak,