68514. lajstromszámú szabadalom • Javítás motoros torpedókon

ganatosítási alaknál a szelep a (t) rúddal van ellátva, mely a (q) dugasz alsó részébe csavart (u) dugaszban kiképezett nyílásban szabadon vezetődik. A (G) szelep súlyhatás vagy gyönge rúgó hatása alatt könnyedén •fölfekszik az (u) dugasz fölső végére, mint alsó szelepfészekre. Ily módon a (G) szelep elzárószelep gyanánt hat, mely a torpédó külső oidaláról tengervíznek behatolását meggátolja. Bármely beszivárgott csekélynyomású levegő a szeleprúd körüli térbe jut, illetve a (V) csatornákon halad át és a könnyű (G) szelepet megemelve a (q) dugasz furatán át távozik. Ha azonban nyomólevegőnek hirtelen beáramlása következik be, amit a (d) indítószelep nyitása idéz elő, akkor erélyes fölfelé irányuló áram bat, mely a (G) szelepet magával viszi és a <w) szelepfészekhez szorítja úgy, hogy a dugaszon' keresztül való kibocsátás elzáródik és a torpédó haladása alatt zárva marad. A szelep a szeleprúd alsó végén alkalmazott (t') gombbal, továbbá a kisfeszélyű (x) rúgóval van ellátva, mely csekély vagy semmi kezdeti összenyomással sem bír, st szelep fölfelé mozgása alkalmával azonban összenyomódik. Az ismertetettel pontosan megegyező (Gl) szelepszerkezet van alkalmazva az (s) dugaszhoz is (2. ábra), ahol is e szerkezet nézetben van föltüntetve (a szerkezet belseje ugyanaz, mint amely a (q) dugasszal kapcsolatban van föltüntetve). A 3. ábra szerinti foganatosítási alaknál a (G) szelepnek nincs alsó szelepfészke, vagyis maga a szelep teljesen szabadon hagyja a beszivárgott levegő kiáramlási útját, mely levegő a (v') csatornákon át a szelep fölé és a (q) dugasz furatán át kifelé tódul. A tengervíz behatolásának meggátlására itt az átmenetileg működő (z) födőlap szolgál, mely merev vízhatlan papírból van és melyet zsiradékkal biztosítunk helyzetében; a (z) lap azonban gumiból vagy más vízhatlan anyagból is készülhet. Ha a beszivárgott levegő ezen födőlap alá jut, ez fölemelkedik és a levegőt kibocsájtja. A <G) szelepet föltüntetett helyzetében a (6, 7) rugók egymással ellenkező irányban ható feszereje rögzíti, mely rugók a szeleprúdon az alsó (u') dugasz két ellenkező oldalán vannak alkalmazva. Ha a sűrített levegőt bebocsájtjuk, akkor annak hirtelen árama a szelepet megemeli és — mint az előbbi esetben — a fölső (w) szelepfészekhez szorítja, Az ismertetett biztonsági kibocsátószelep szerkezeti részletei természetesen sokféleképen módosíthatók annélkül, hogy ezáltal a találmány lényege változást szenvedne. A lényeges föltételek ugyanis csupán abból állanak, hogy a szabványos állapotban a tengervíz behatolása meg legyen gátolva és a beszivárgás folytán a tartályban föllépő légnyomás a levegő szabad kitódulhatásával megszűnjék, míg a komprimált levegőnek nagy mennyiségben való Beáramlása alkalmával a szelep azonnal záródjék és a nyomást fönntartsa. A biztonsági kibocsátó szelep alkalmazása a (D) víztartályra nézve igen fontos, ámbár előnyös az égési folyadékot tartalmazó (C) tartály légtelenítése is. Azon körülmény egyik oka, hogy a torpédónak föltüntetett szerkezeténél a (D) tartály inkább igényli a légtelenítést, mint a (C) tartály, abban rejlik, hogy bármely, az (a) és (b) részek becsiszolt fölületei között esetleg kiszivárgó levegő a (D) tartályba hatol be. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Javítás mótoros torpédókon, melyeknél a sűrített levegő a hajtógépbe való beáramlása előtt hevítőkészülékbe jut, melybe ugyancsak a sűrített levegő nyomásának fölhasználásával víz és égési folyadék fecskendeztetik be, jellemezve a folyadékokat tartalmazó tartályokhor való biztonsági kibocsátószelep által, mely a beszivárgott levegőt a tartályból kivezeti, azonban a torpédó lanszirozása alkalmával, a sűrített levegő bebocsátásánál zárást idéz elő. 2. Az 1. igényben védett szelep foganatosítási alakja, jellemezve oly kibocsátó szelepfészek által,mellyel a szeleprendszerint nem érintkezik, melyen azonban