68495. lajstromszámú szabadalom • Égési erőgép

ennek folytán a szívólöket, valamint a kiürítő löket is elmaradhat. A porlasztó­kamarának kiürítése azután a találmány szerint a munkaiakét közben történik és pedig oly pillanatban, midőn a kipuffogó­csatorna már nyitva van, azonban mielőtt még a munkahenger kiürítése bekövetke­zett, oly célból, hogy a kiürítő levegő a porlasztókamara finom nyílásaiból való ki­lépésnél a munkahengerben lehetőleg cse­kély ellennyomásra találjon. A porlasztó­kamara kiürítésére való nyomólevegőt elő­nyösen a zárt forgattyúszekrényből vesszük, melyben a munkalöket közben a munka­dugattyú előzetes sűrítést idéz elő úgy7 , hogy külön légszivattyú fölöslegessé válik. Végül a találmány a porlasztófej kiképzé­sére vonatkozik. A rajban az 1. ábrán a találmány szerint berendezett kétütemű gép elrendezése van föltüntetve, a 2. és 3. ábrák az ennél alkalmazott por­lasztófej két függélyes metszetei, a 4. ábra a porlasztófejnek egy másik fo­ganatosítási alakját tünteti föl, az 5. 03 6. ábrák az x—x és y—y síkok szerinti metszetek (4. ábra). (a)-val tetszőleges porfasztófejet jelöltünk, melynek kamaráját kis nyílások által a (b) munkahengerrel van összeköttetésben. A kipuffogócsatorna (d)-vel van jelölve, (e) a hengerfalban lévő nyílás, mely kétütemű gépeknél szokásos módon a (c) dugattyú által szabaddá tétetik és a (b) munkahen­gert az (f) csatornával, ill. a zárt (g) for­gattyúszekrénnyel köti össze; melyben, munkalöket közben, a levegőnek előzetes sűrítése következik be. Az (f) csatornából alkalmas zárószervvel ellátott (h) nyomó­légvezeték ágazik el, mely a porlasztó­kamarába torkollik. Az égésianyag az (i) cső által a porlasztókamarába vezettetik be. Jobb érhetőség céljából a 2. és 3. ábrá­ban példaképen itt alkalmazott porlasztó­fej van föltüntetve. Az (1) porlasztókamara (2) finom nyílások útján a munkahengerrel áll összeköttetésben. Az égési anyagot be­vezető (i) cső, ill. az annak meghosszabbí­tását képező (i') furat, a (3) golyós szelep által és a becsavart, kétrészű (4, 5) tok által van elzárva, melyben csavaralakú csa­torna van elrendezve, mely az (5) részben elrendezett szájnyílás útján az (1) porlasztó­kamarába torkollik. Az égésianyag ismere­tes módon, pl. szivattyú segélyével fecskeu­deztetik be é3 finoman szétporlasztva jut az (1) kamarába. A (h) légbevezetőcső, ill. az annak folytatását képező (hl) furat az (1) kamarától (6) szelep útján van elzárva. Az 1. ábrában a (c) dugattyú a munka­löket közben oly helyzetben van berajzolva, melyben a (d) kipuffogócsatorna már nyitva van, az (e) nyílás azonban még be van födve. Ebben a pillanatban, melyben az elérési maradványok a munkahengerből nagy részben eltávoztak és abban közelítő­leg a légköri nyomás uralkodik, a (h) csö­vön át előzetesen sűrített levegőnek bizo­nyos mennyisége a (g) forgattyúszekrényből a porlasztókamarába bocsáttatik be. Ez a levegő a porlasztókamara falában elrende­zett finom nyílásokon át á munkahengerbe hatol, mimellett a porlasztókamara kiüríttetik, lehüttetik és friss levegővel töltetik meg. Ezután a (c) dugattyúnak további vissza­meneténél az (e) nyílás szabaddá tétetik, melyen át az előzetesen sűrített levegő a (g) forgattyúszekrényből a (b) munkahen­gerbe hatol be és azt kiüríti. A súrítőlöket kezdeténél az égésianyag bizonyos mennyi­sége finoman porlasztva a porlasztófejbe fecskendeztetik, hol is.az levegővel keverve robbanó gázkeveréket képez, mely azonban a munkaheDgerben való növekvő nyomás következtében abba nem hatol be. A súrítő­löket vége felé a magas, a munkahenger­ből a porlasztókamara belsejébe terjedő hő következtében, a porlasztókamarában lévő gázkeverék meggyujtatik, ill. robbanás idéz­tetik elő, mely a munkahengerbe terjed, mimellett a porlasztóban még esetleg el nem gázosított állapotban megmaradó égési­anyág ismeretes módon elgázosíttatik és a raunkahengerbe löketik, hol is az egész égésianyagtöltésnek elégése következik be. Oly célból, hogy minden kiürítő- és töltő­levegő bevezetésénél a befecskendező száj­nyílásnak kifuvatását az égésianyag utóbb

Next

/
Oldalképek
Tartalom