68488. lajstromszámú szabadalom • Vezérlés nyomólég szerszámok vagy effélék számára

is benyúlnak. Ilyenfajta szelep toldatok ciyomólégszerszámoknál más cél elérésére ismeretesek. Á mellékelt rajz a találmány tárgyát -vázlatosan példaképen tünteti föl, még pedig az 1. ábrán nyomólégkalapács tekintetbe jövő részei a dugattyú hátrafelé való löketének kezdetén láthatók, míg a 2. ábrán ugyanezen részek a dugattyú inunkalöketének közvetlen megkezdése •etőtt vannak föllüntetve. Az (a) vezérlőtárcsa a vezérlőtok fölső és alsó oldalán a légbebocsátó nyílásokkal ellátott (b) hüvelyen van vezetve és a (c) és (d) szelepülésekkel ellátott (e) és <(f) részek közölt mozoghat, A vezérlőtárcsa kerületével egyidejűleg a tárcsa mindegyik homlokfölületón egy-egy hengeres (al), illetve (a2) toldat van elrendezve. Az (al), (a2) toldatok hossza oly nagy, hogy ezen toldatok az (a) tárcsa mindkét állásában a (c), (d) szelepülége•ket alkotó (e), (f) részek hozzátartozó furataiba benyúlnak. A toldatok átmérője iisebb, mint az (e), (f) részek furatának átmérője és különben ezen toldatok úgy vannak méretezve, hogy a toldatok és az ^említett furatok falazata között jön létre a szükséges átáramlási kereszt metszet. A leírt vezérlés működése a következő : Az 1. ábrán az (a) vezérlőtárcsa a iiyomólevegő hatása alalt, mely a (b) -hüvely -nyílásain át áramlik be a vezérlőtokba, a (d) szelepüléshez szoríttatik úgy, hogy a baloldali hengerfél el van zárva és a nyomólevegő, mint azt az 1. ábrán ierajzolt nyilak mutatják, az (a) vezérlőtárcsa és a jobboldali (c) szelepülés köjzött átáramlik és a jobboldali hengertérbe jut. A nyomólevegő ezután a dugattyú visszafelé való löketét idézi elő, azaz azt balra mozgatja. Amint a dugattyú •ezen mozgás közben a (d) kipuffogó nyílást szabadon adta, a jobboldali hengertérben nyomáscsökkenés áll be és amint ^ dugattyú mozgásának további folyamán a (h) kipuffogónyílást elzárja, a baloldali hengertérben, azaz a dugattyú előtt kompresszió áll be, mely a jobboldalon fennálló nyomáscsökkenés által támogatva balról az (a) vezérlőtárcsára és ennek (a2) toldatára gyakorol nyomást úgy, hogy a vezérlőtárcsa a (d) szelepíllést elhagyja és a jobboldali (c) ülésre támaszkodik. Ezáltal a jobboldali hengeroldal elzárátík és a (b)-nél belépő nyomólevegő a 2. ábrán jelzett nyilak értelmében a baloldali hengertérbe áramlik. A dugattyú azután jobbra mozog (munkalöket) és amint a. (h) kipuffogónyílást szabadon adja, nyomásesés áll elő a baloldali hengertérben, azután a (g) kipuffogónyílás elzárása után kompresszió a jobboldali hengertérben és az (a) vezérlőtárcsának átvezérlése balra a (d) ülés felé. A leírt folyamat erre újból kezdődik. Amint látható, a két (a), (c) és (a), (d) szelepnek a hatályos átáramlási keresztmetszetre befolyása nincs, miután ezen keresztmetszet az (al), illetve (a2) toldatok és az (e), (f) részek hozzátartozó furatainak falazata között jön létre. Ennélfogva a légfogyasztásra és a szerszám működésére a (c), (d) szelep ülések laposra verésre folytán megnagyobbodó löketnek behatása nincs. Miután az (al), (a2) toldatok semmiféle elhasználódásnak kitéve nincsenek, a légfogyasztás különben azonos viszonyok között állandó marad. A hatályos keresztmetszetnek a szelepekre való áthelyezése által még egy előnyt érünk el: Ha a hatályos keresztmetszetet pl. a vezérlőtokból a hengerhez vezető csatornákba akarnók helyezni, azaz, ha ezen csatornákban fojtó helyeket alkalmaznánk, ezen fojtó helyek mögött, azaz a hengerben, igen nagy nyomásesés lépne föl, mert a fojtó hely a friss levegőnek utánáramlását megnehezíti. Az (a) tárcsa hozzátartozó fölületéhez ellenben a teljes friss légnyomás halna be. Az említett nyomásesés már most a másik dugattyúoldalon csak gyenge kompressziót vonna maga után úgy, hogy az (a) tárcsa, melynek ellentétes oldalára a friss