68487. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ammoniák előállítására a szén száraz desztillációja alkalmával az elgázosítás után a retortákból vagy kamrákból kiürített izzó koksztömegek segélyével

Megjelent 1916. évi január hó 18-én. MAGY. KIR. SZABADALMI UK HIVATAL SZABADALMILEIRAS 68487. szám. II/e. OSZTÁLY. Eljárás ammóniák előállítására a szén száraz desztillációja alkalmával az elgázosítás után a retortákból vagy kamrákból kiürített izzó koksztömegek segélyével. HECKERT ADOLF VEGYÉSZ KOCHELREN. A bejelentés napja 1915 március hó 22-ike. Elsőbbsége 1911 március hó 23-ika. Már ismeretes az, hogy a szén száraz desztillációja alkalmával az elgázosílás után a retortákból vagy kamrákból kifirített izzó koksztömegeket zárt, kettős köpenynyel burkolt tartályokba helyezik, a kettős köpenyben lévő víz elpárolog- | tatása végett. Ismeretes továbbá vízgőznek és nitrogénnek izzó koksztömegekre való behatása által ammoniákot előállítani. Az ily eljárásoknál a füstgázoknak nitrogén forrás gyanánt való fölhasználásíi is szokásos. Ezzel szemben a találmány tárgyát képező eljárás abban tűnik ki, hogy az önmagában véve ismert módon egy zárt tartályba töltött koksztömegeket egyidejűleg vízgőz és szabad nitrogént tartalmazó gázok hatásának tesszük ki. Ezáltal oly nagy ammoniákhozadékot érünk el, amely az ösmert eljárásokét lényegesen fölülmúlja és az ammóniáktartalmú gázok iüzelőértékét is fokozzuk. Az ammoniákhozadék fokozására a tartályból eltávozó gázmennyiséget közvetlenül, még szénnel töltött, álló retortákon vezetjük keresztül, melyeknek tetejét azonban nem szabad fűteni és amelyeknek tetejükig kell szénnel megtöltve lenniök, bogy a keletkezett termékeknek túlhevítés folytán való elbomlása elkerültessélc. Magától értetődik, hogy ezen retorták hőmérsékletének nem szabad tűlmagasnak lennie, nehogy a további ammoniákképződés akadályoztassák. A legalkalmasabb retorlahőmérsékletet mindenkor kísérletek útján kell megállapítani. Tiszta nitrogén helyett füstgázokat is használhatunk, melyeket célszerűen megfelelő előkezelésnek ill. tisztításnak kell alávetni és amelyek átlag 80% nitrogénből és egészen 20%-ig terjedő szénsavból állanak. Ez utóbbit az izzó koksz szénmonoxyddá redukálja, amely a gáz fűtőértékét növeli, míg a nitrogén a vízgőz elbomlási hőmérsékleténél keletkező hydrogénnel ammóniákká egyesül. A füstgázok előkezelése ill tisztítása abban áll, ho^y az azokban lévő kénvegyületeket eltávolítjuk, mivel különben kellemetlenségek állanának be, különösen kénhydrogén keletkezése folytán, lakásokban használandó gáznál. Ezen célból a füstgázokat, úgymint a retorIákban előállított világítógázt gyepvasérccel, vagy