68480. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági rakoncakikapcsolás

egy a vonórúd (n) orrának megfelelő alakú, hosszmenti (nl) horony van kiképezve. Hogy a vonórudat hosszirányában el lehessen moz­dítani, azt ezen ismeretes kiképzésnél addig kell elforgatni, míg az (n) orraz(nl) hossz­menti hasítékkal szembe nem kerül. A ta­lálmány szerinti rakoncakikapcsolás ezen vonórúd egy célszerű kiképzését is fölöleli. A rakoncát kikapcsoló és magában véve ismeretes vonórúd a találmány értelmében két, egy közös hossztengelybe eső (hl, h2) részből áll, melyek közül az egyik (hl) rész a másikhoz képest a közös hossztengely körül szabadon elforoghat, míg a vele ten­gelymenti elmozdulásnál egy (i) hüvellyel kényszermozgásúan kapcsolt másik (h2) rész hosszirányban elmozgathatóan, de el nem forgathatóan van ágyazva. Az (n)- orrból és (nl) hasítékból álló bajonettzár az elforgat­ható (hl) vonórúdrészen nyer elrendezést az el forgás elleni biztosításra természete­sen bármely más, a (hl) vonórúdrésszel kap­csolatos elemek is alkalmazhatók. Az el nem forgatható, de hosszirányban elmozgatható (h2) vonórúd belső vége egy (g) csuklós kar útján kapcsolatos a vízszin­tes síkban kilengő (d) retesszel. A (hl) vonó­rúdrészen az elforgatás eszközlésére egy (k) markolat foglal helyet. A rakonca kikapcsolásánál azon pillanat­ban, midőn a (d) retesz a rakoncára fönt ható oldalnyomást már ellensúlyozni nem képes, a rakonca hirtelen lebillen. Ennek következtében, ha a lebillenés kezdetét veszi, a (d) retesz (g) csuklós kar és (hl—h2) vonórúd hirtelen föllépő lökőerők hatásá­nak vannak kitéve, minek folytán a vonó­rúd nagy erővel kifelé löketik, a vonóru­dat működtető kéz erős lökést kap. Ennek kiküszöbölésére a vonórúd egyik helyéü oly szerkezeti elem van közbeiktatva, mely nyomóerőket nem, csak húzóerőket képes átvinni. A rajzon föltüntetett példánál a vonórúd vége egy (q) lánccal kapcsolatos, mely egy nagy (p) fülben végződik ; a vonó­rúd kihúzása célszerűen egy a (p) fülön át­dugott rúd segélyével is eszközölhető. A rakonca kikapcsolására a kocsi vagy zsámoly ellenkező végén a (k) markolat se­gélyével a (hl) elforgatható vonórúdrészt addig forgatjuk el, míg az (n) orr az (m) csapágyban kiképezett (nl)hasitékkal szembe nem kerül. Ekkor a (p) fülnél fogva a vonó­rudat kifelé húzzuk, amikor is a vonórúd belső vége a (g) csuklós karral kapcsolatos (d) reteszt a vízszintes síkban kilengeti, a (b) rakonca elveszti ellentámaszát és a kocsi­rakománya oldalnyomása alatt lebillen. Ha a rakoncát állóhelyzetében rögzíteni akarjuk, úgy a vonórudat külső szabad végénél fogva befelé nyomjuk, mire a (d) retesz becsap­panása után a (hl) elforgatható vonórúd­részt a (k) markolatnál fogva addig forgatjuk el, míg az (n) orr az (m) csapágy (nl) ha­sítékától eltávozik és a csapágy homlokfö­lületéhez támaszkodik, miáltal a vonórúd szándékolatlan elmozdítás ellen biztosítva van. Az elforgatható (hl) vonórúdrészen el­rendezett bajonettzár a találmány keretén belül természetesen más egyenértékű ele­mekkel is helyettesíthető. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Biztonsági rakoncakikapcsolás, melynél a rakonca alsó végén csap körül elforduló kétkarú emeltyűként van kiképezve és egyrészt a kocsirakomány oldalnyomása, másrészt egy retesz által van helyzeté­ben megtartva, mely a kocsirakomány nyomásával párhuzamos ellennyomást fejt ki, jellemezve azáltal, hogy a (d) re­tesz függélyes (e) csap körül vízszintes síkban kilengethetően van kiképezve. 2. Az 1. igénypont szerinti rakoncakikap­csolás foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a (d) retesz hézaggal van forgási csapjára illesztve és a (b) rakonca álló helyzetében annak alsó vége által a kocsi vagy zsámoly keretéhez vagy valamely ehhez erősített (f) nyúlvány­hoz szoríttatik oly célból, hogy a re­tesz (e) forgási csapja tehermentesít­tessék. 3. Az 1—2. igénypont szerinti rakoncaki­kapcsolás foganatosítási alakja, melynél a kikapcsolás valamely, a kocsi vagy . zsámoly hosszában elrendezett vonórúd

Next

/
Oldalképek
Tartalom