68445. lajstromszámú szabadalom • Légabroncs szövetbetéttel

• V F i Megjelent 1915. évi december hó 29-én. MAGY. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 68445. szám. Xl/b. OSZTÁLY. Légabroncs szövetbetéttel. DICKINSON FREDERICK SIMON IGAZGATÓ NEW-YORKBAN. A bejelentés napja 1914 szeptember hó 23-ika. A találmány oly légabroncsokra vonatkozik, melyek rendesen automobilok és más járművek számára használtatnak, továbbá ezen abroncsok szerkesztésére, különösen a rugalmas burkolatra, mely a külső részt képezi és a futófölületet alkotja, mely futófölület a belső légtömlőt elzárja. Az ilyen köpenyek szövetrétegekből való testből vagy vázból állanak, mely szövetrétegek kaucsuk vagy gumi által összetartatnak és egy külső, a futófölületet képező réteget hordanak. A szövetbetétet mostanáig a szükséges vastagság elérése céljából rendesen több különálló rétegből készítették és minden egyes réteg egyes átlapoltan egyesített sávokból volt összetóve. Az ezen célra fölhasznált szövetek egyenes vonalban haladó lánc és vetülékfonalakból voltak szőve és átlóirányban vágattak megfelelő szélességű darabokra, hogy a szükséges hosszúságú sávokat kapják, melyek végeiken átlapoltattak és egyesíttették úgy, hogy egyes rétegeket képeztek. Az ily módon alakított egyes rétegeket azután egyenként egymásfelé helyezték úgy, hogy azok a szükséges vastagságú szövettestet alkották. Az átlapolt és egyesített elemek és az egyes rétegek alkalmazása különböző hátrányokkal van egybekötve. A szerkezet drága és sok időt igényel, mimellett az illesztések gyöngített pontot alkotnak, ahol rendesen áttörések keletkeznek ; ez a körülmény ezen illesztési pontok túlságos vastagságában rejlik, mely pontok az egész szövettest egyes rostjai közötti eltolódás egyenletes elosztását az abroncs rugalmas munkájánál működésükben megakadályozzák és ezen a helyen a folytonosságot megszüntetik, miáltal a fonalak között súrlódó hatás létesül, mely végeredményben törést okoz. Továbbá nehézséget okoz az egyes rétegeknek fölületük minden pontján való összekötése. A jelenlegi kiviteleknél a különböző rétegek közötti összefüggést kaucsukkal biztosították, melyet az egyes rétegek közé helyezték és az egészet oly módon készítették el, hogy a gumit a rétegfölületére vették és az egészet a hengereken vezették át. A szükséges erős hengerlési nyomás a sűrüszövésű szövet fonalait vagy szálait laposra igyekszik nyomni, ezáltal a szövetnyílásokat zárni és a gumi behatolását megakadályozni törekszik. Kívánatos a szövetet gumival átitatni, azonban a hengerek által csak fölületesen rászorított gumi nem hatol be a pórusokba és az egyes szövetrétegek között csak kötőréte-