68441. lajstromszámú szabadalom • Forgattyús hajtású rugós kalapács
említett súrlódó tárcsák valamelyikéhez-szorítottuk, ellenben a lábemelőnek valamely helyzetben való fogva tartása közben a súrlódótest, a csavarorsó hatása alatt, x-ögtön középső, hatástalan helyzetébe tér vissza és ezzel a csúszótest mozgását megszünteti. A lábemelő amellett, ismert módon, ellensúly, vagy rúgó hatása alatt áll. A mellékelt rajzon, ezen rúgós kalapács egy foganatosítási példája van bemutatva és pedig: az 1. és 2. ábrák a kalapács oldalnézetei) íészben metszetei, két különböző löketmagasságra való beállítás esetén, a 3. ábra a kalapács vízszintes metszete, a 4,, 5., 6. és 7. ábrák a csúszótest eltolására szolgáló elrendezés részletei, végül a 8. és 9. ábrák a csúszótestnek lábemelő segélyével való eltolására szolgáló berendezés függélyes és vízszintes metszete. Az (a) állvány egy vezetékében csúszó (b) kalapácsfejbe a (c) rugalmas kétkarú emelő kapaszkodik be. Ennek az emelőnek másik végén egy (d) süveg van elrendezve, mely egy (e) vonorúd segélyével, az (f) csúszótesttel van összekötve. Az (f) csúszótest eltolhatóan van a (g) emelőn elhelyezve, melyet a (h) forgattyú lengő mozgásba a tart. A (b) kalapácsfej löketét és ütőerejét tehát az (f) csúszótestnek a (g) emelőn elfoglalt helyzete állapítja meg. Az (f) c3Úszótest ezen eltolása az (i) csavarorsó segélyével történik, mely a (g) emelővel párhuzamosan van elrendezve, az (f) csúszótest anyacsavarmeneteibe kapaszkodik és a (k, 1) kúpkerekek, valamint az (m) kézi forgattyú segélyével forgatható. Amint az a 7. ábrán látható, az (1) - kúpkerék kevés játékkal (hézaggal) ^an (n) tengelyen fölékelve úgy, hogy ez a teDgely azon lengésekben, melyeket a (g) emelő az (1) kúpkerékre visz át, részt nem vesz. Hogy a kalapács ütőerejét, üzemközben, egy (o) lábemelő segélyével lehessen szabályozni, ennek az emelőnek mozgásait, amint az a 8. és 9. ábrákon látható, egy súrlódási kapcsolóra visszük át, mely két (p) és (q) súrlódóhüvelyből (tárcsából) és a közöttük elrendezett, kettős kúpalakú (r) súrlódóhüvelyből (tárcsából) és a közöttük elrendezett, kettős kúpalakú (r) súrlódótestből áll. A két (p) és (q) hüvely szíjtárcsa gyanánt van kiképezve és a (h) forgattyútengelyén ülő (s) szíjtárcsáról, állandóan, egymással ellenkező irányban, forgattatik. Az (r) súrlódótestet tartó (n) tengely vége (t) csavarorsót képes, melyen egy anyacsavarmenetet tartalmazó (u) hüvely ül. Ennek a hüvelynek vége, mint a 9. ábrán láható, emelőáttétel útján, az (o) lábemelővel van összekötve, így tehát a rúgó, vagy ellensúly hatása alatt álló (o) lábemelő segélyével, az (r) súrlódótestet a (q), vagy a (p) súrlódótárcsahoz lehet szorítani. Mindkét esetben az (r) súrlódótest ós vele az (n) tengely, valamintaz (I) fogaskerék, egyik, vagy másik irányban eltolja. Minthogy ebben a forgásban a (t) csavarorsó is részt vesz, ezért ez, a forgás iránya szerint, jobban becsavarodik az (u) hüvelybe, vagy jobban kicsavarodik abból. Az (r) súrlódótesttel együtt az (n) tengely tehát kissé eltolódik, hosszirányban és az előbb létesült kapcsolat ezzel ismét megszűnik. Az (r) súrlódótestnek a (q), vagy a (p) surlódótárcsával való kapcsolata tehát csak addig áll fönn, amíg az (o) lábemelő az egyik, vagy a másik irányban mozog. Ha az (o) lábemelőt és ezzel az (u) hüvelyt is, bizonyos helyzetben fogvatartjuk, a kapcsolat rögtön megoldódik és az (f) csúszótest, az általa a (g) emelőn éppen elfoglalt helyzetében, állva marad. Ha az (o) lábemelőt egészen lenyomjuk, az (f) csúszótest a (g) emelőn a (h) forgattyúhoz legközelebb fekvő helyére jut. A (h) kalapácsfej ekkor legnagyobb löketét végzi és legnagyobb ütőerejét fejti ki. Ha ellenben szabadon engedjük az (o) lábemelőt, ezt a rúgó, vagy az ellensúly kezdeti helyzetébe emeli vissza és az (f) csúszótest a {g) emelőnek az (n) lengési tengelyhez legközelebb fekvő helyére mozog, A (b) kalapácsfej ekkor csak igen kis löketet végez és egyszersmind magasan fekvő középhelyzetétől végzi lengéseit, minthogy a (h) forgattyú tengelye magasabban van elrendezve, mint a (g) emelő (n) lengési tengelye és így ez az emelő, ferdén fekvő középhelyzetének két