68402. lajstromszámú szabadalom • Berendezés mozgóképek bemutatására
— 3 — -végével a helytálló állványkeretre van -csuklósan szerelve, másik végével pedig a (36) pecken vezetett (35) csúszórúdhoz vah kötve. A (35) csúszórúd vége kilincsként van kiképezve, amely a (14) forgóaszfalnak a (39) állványkeretben ágyazott (38) tengelyére ékelt (39) kilincskerék fogaival kapcsolódik. Az asztal elforgása a (18) csuklórúdnak és (19) forgattyúnak mozgása vég"e felé (az 1. ábrán jobbra) következik be azon idö alatt, amikor a <33) görgő a (18) csuklórúd löketét tekintve holt pontján halad keresztül, amikor tehát ez a csuklórúd belső szélső helyzetében úgy szólván nyűgalomban van úgy, hogy, amennyiben a (17) villa nyugalomban van, a m4r bemutatóit kéretnek (16a) görgője belőle kiszabadulhat s a következő kerettel kapcsolatos (16a) görgő ezen keretnek bemutalása céljából ii villába illeszkedbelik. A képkeretet, miután a leírt önműködő mozgalószerkezet a (14) készletdobról vagy asztalról a (40) foglalatba juttatta, ii következő önműködőbertndezés hozza működésbe. A (40) foglalat oldalfalai a <41) oszlophoz vannak erősítve, amelyen még a (43) rúdnak (42) vezetéke és egy {44) lengőemelő vannak elrendezve. Az oszlopra csuklósan szerelt (44) emelő alsó végére a (32) fogaskerékkel cgyült forgó <48) bütykös koronggal működtetett (47) rúd hat az erre erősített (46) kar és (45) rúd közvetítésével. Amidőn a képkeret a vetítési helyen a (40) foglalatban van, a <(43) rúJ az összetett kerel egyik tagjának, azaz a képlemeznek vagy födőlemeznek valamely részével vagy egy (g) nyúlványával érintkezik és ezt a tagot a másikboz képest elmozgatja úgy, hogv a sorozatos képnek különböző részei jutnak a födőlemez vonalközei elé mozgókép hatását keltvén. Megjegyzendő, hogy a keret egyik részének elmozgása a másikhoz képest folytonosan egy irányban történik az egész mozgókép bemutalása folyamán vagy amíg a keretben foglalt képrészletek mind bemutatásra kerülnek, ellentétben azon elrendezéssel, amelynél a mozgóképhatás előidézésére egyik ta8 a másikhoz képest hálra- és ismét előre ftiozog, amikor is a kép mozgásában vagy változásaiban a lemez mozgásirányának megváltozásakor bizonyos veszteglés állhat be, ami a jelen szerkezetnél nem következhetik be. Amidőn a keret a forgóasztalra visszahúzódik, az éppen leírt módon a (43) rúddal elmozgatott lemez annak következtében, hogy (g) nyúlványa az (50) oszlopon elrendezett (49) ütközőkorongba akad, eredeli helyzetébe tér vissza. A (43) rudat és a vele kapcsolatos mozgatóelemeket az (51) rúgó viszi vissza egy másik képkeret működtetésére alkalmas helyzetébe. Az összetett képkeretek egyik kiviteli alakja 10—15. ábrákon, egy más előnyösebbnek bizonyult kivitele pedig a 16 — 20. ábrákon látható. A szerkezet mindkét esetben egy sorozatos képet tartalmazó üveglapot és egy finom párhuzamos átlátszatlan vonalakkal bevont második üveglapot foglal magában. Az utóbbi födőlen:ezt alkot, amelynek átlátszó részein (vonalközein) keresztül éri a vetilőleny a sorozatos kép különböző részeit. Ezenkívül az összetett keret még az üveglapokat tarló védőtokot is foglal magában. Az egész egyetlen egységet alkot, amely mini ilyen továbbítható és kezelhető. Amidőn az egyik üveglap a másikhoz képest elmozog, a tok azt vezeti s a két üveglapot a kellő födőhelyzetben tartja meg. A 10—15. ábrákon föltüntelelt kivitelben az összetett képkeret két (a, a') és (b) fémkeretből áll. A (b) keret az (a, a')ban csúsztatható. Az (a2) átlátszó lemez az (ti) keretből kicsákozolt és az (a2) lemez szélein fölhajlított (a3) részekkel az (a) kerethez van kapcsolva, míg a (b) kerelet behajlított (b3, d) és (e) részei a (b2) üveglaphoz rögzítik. Az (a) kereten (f) perem és (c) fülek vannak a (b) keret tartására és vezetésére, a (b) kereten pedig (g) fülek vannak, amelyeknél fogva a' (43) rúd és (49) ülközőkorong a belső
