68398. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és cső Röntgen-sugarak előállítására

árammal, mert kisütés csak akkor haladhat rajta át, ha a fölhevített elektróda katoda. Negyedszer a cső kívánt esetben oly módon lehet berendezve, hogy a rákapcsolt feszültség előre meghatározott határain belül lényegében egyenlő keménységű röntgensugarakat szolgáltat. A cső használója ily módon abba a helyzetbe jut, hogy pontosan kalibrált csőnél ábráról vagy táblázatról leolvashatja, me-' lyek a fűtőáramnak és a csőfeszültségnek azok az értékei, melyek egy bizonyos célra szükségesek és biztos lehet abban, hogy a cső a kívánt módon dolgozik. Ismételten utalunk arra, hogy az egyenletes keménység annak tulajdonítható, hogy a működési mód nem a katodának pozitív ionokkal való bombázásán alapul és hogy a gáznyomás változásai bizonyos határokon belül nincsen befolyással. Figyelemreméltó még az a körülmény is, hogy a csőben uralkodó nagy vákuumnál a gázmolekulák középső úthossza sokkal nagyobb, mint az anoda és a katoda közötti távolság és mivel csak nagyon kevés elektron ütközik össze a katodától az anodához vezető útjában gázmolekulákkal gyakorlati értelemben az összes elektronok egyenlő sebességgel érik el az antikatodát. Mint azt már említettük, a cső egyes részének méretei a cső viselkedésére befo*lyással vannak. Például az izzó katoda és a gyűjtőberendezés közötti távolság növelésével a cső ellenállása nő; ugyanezt a hatást a gyűjtőberendezés nyílásának csökkentésével is elérhetjük. Az anoda és katoda közötti távolság csökkentésével az ellenállás csökken, amit arra lehet visszavezetni, hogy a cső üvegfalai üzem közben negatív töltést kapnak és ezáltal úgy hatnak, mintha a gyűjtőberendezés folytatását alkotnák. A katodának az anodához való közelítése tehát hasonló hatással van, mint a gyűjtőhenger vagy gyűrű homlokfölületéhez való közelítése. SZABApALMI IGÉNYEK. 3. Eljárás és cső röntgensugarak előállítására, azáltal jelleméfcve, hogy a röntgensugarakat kiváltó katodasugarakat pozitív ionok közreműködése nélkül a katodának nagyon erős légritkítású térben való izzítása által állítjuk elő. 2. Az 1. igényben védett eljárás ós cső foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a csőben levő gáznyomás 0.0006 mm higanyoszlop nyomásnál alacsonyabb. 3. Az 1. és 2. igényben védett eljárás és cső foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a gáznyomást oly alacsonyra választjuk, hogy a gázmolekulák középső szabad úthossza nagyobb, mint a katoda és az antikatoda közötti távolság. 4. Az 1—3. igényben védett eljárás és cső foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a röntgensugarak mennyiségét s áthatolóképességét a katoda izzási hőmérsékletének változtatása vagy a csőre kapGsolt feszültség változtatása által beállíthatjuk. 5. Az 1—4. igényben védett eljárás és cső foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a csőre váltakozóáramot kapcsolunk. 6.. Az 1—5. igényben védett eljárás és cső foganatosítási .alakja, azáltal jellemezve, hogy a katoda izzószálból, különösen wolframdrótból áll, melyet külön áramforrásból (pl. telepből vagy transzformátorból) vett áram átvezetése által izzásba hozunk. 7. Az 1 — 6. igényben védett eljárás é3 cső foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a katodasugarakat elektrosztatikus vagy elektromágneses behatás által kis gyújtófoltban az antikatodán egyesítjük. 8. A 7. igényben védett eljárás és cső foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a katodasugarakat gyűjtő elektrosztatikus vagy mágneses mezőt a katoda közvetlen közelében állítjuk elő. 9. A 7. ós 8. igényben védett eljárás és cső foganatosítási alakja, jellemezve a katodát körülvevő heng'eralakú vagy eléje helyezett pl. tárcsa- vagy gyűrűalakú vezetőtest által.