68392. lajstromszámú szabadalom • Készülék haladó hullámok irányítására vagy állóhullámok előállítására reflexió útján vízalatti hangjelek céljaira
— 2 -egyrészt a két közeg sűrűségének és másrészt a hanghullámok ezen két közegbén való terjedési sebességének különbözőségében kell állania. Hogy tehát a találmány szerint hatásos reflexiót érjünk el, mindig arra kell ügyelnünk, hogy a két egymáshoz ütköző ,-bözegherr ez említett tulajdonságok közül legalább az egyik, lehetőleg, azonban mindkettő á lehető legnagyobb mértékbea különbözzék egymástól. A víznek aránylag már nagy sűrűségé mellett nehéz alkalmas anyagokat találni, amelyek pl. már az egyik föltételt kielégítik, nevezetesen a vizétől eléggé eltérő -sűrűséggel bírnak éa emellett gyakorlatilag , alkalmazhatók is. A fémek semmiesetre sem alkalmasak e célra, mivel azoknak -akusztikai tulajdonságai általában véve igen kevéssé térnek fel á víz ebbeli tulajdonságaitól. A találmány szerint ezen nehézséget az(által kerüljük el, hogy akusztikailag különböző közeg gyanánt valamely gázból álló réteget pl. légréteget választunk. Ezen légréteg fémtestbe lehet zárva, mimellett az egyik fémfal a folyadék éa a gázréteg közörti, föntemlített közbenső test gyanánt szolgál. Azt a határvonalat, amelyen az említett gátlás bekövetkezik, ebben az esetben a gázréteg felé eső fal alkotja úgy, hogy tehát ezt az utóbbi falat kell, á további említett föltételnek megfelelően, reflektáló fölület gyanánt kiképezni," Vanbak azonban szilárd testek is, melyek a találmány szerinti föltételeknek eleget tenni képesek. Ily anyag gyanánt pl. a fa jöhet tekintetbe, melynek akusztikai tulajdonságai a levegő ebbeli tulajdonságaihoz nagyon hasonlóak. A reflektor forgási paraboloid, vagy ily test egy részének alakjával bírhat. Emellett a parabolet képező határolóvonalra nézve mindig az a hely jön tekintetbe, amely á két különböző közeg közötti átmenetet alkotja. Midőn .tehát ezen közégekét pz ímófrí ismertetett módon választjuk, parabola gyailánt' a taJálmány ^e/int alkalmazandó testnek' kizárólag csak jéon határoló vonala képezendő ki, aaipjqpk a reflektáló hatást kell kifejtenie'' ' ben a test alakítása a hatásra nézve mellékes. A találmány szerinti az a megoldás, melynél körülzárt gázréteg van aikalmazva, különösen akkor jut előnyösen érvényre, ha sípszerű testet képezünk ki, amelyben vibrátornál összeköttetésben álló folyadékoszlopot -honunk hangzásba. Ezen. folyadékoszlopba találmány szerint mar most oly kettősfalú fémtesttel van körülvéve, amelyben a gázalakú közeg foglal helyet. A mellékelt raj? 1—4. ábráin a találmány tárgyának különböző foganatosítási alakjai láthatók, mimellett az 1—3. ábrák szerinti esetekben yjzalatti hangjeleket fölvevő készülékről, a 4. ábra esetén pedig jeladó készülékről van szó.' Az 1. ábrán (a) a külvízzel érintkező fal pl. egy ba]ő fala, amelynek aJ külvízzel ellenkező oldalához a pl. fából készült (b) tömb van a (c) lap és több (d) szorítócsavar segélyével odaszorítva. Az (a) fal mögött a tömbben az (e) üreg van alkalmazva, amelyben a pl. mikrofonból álló (f) fölvevőkészülék van fölfüggesztve és amely szintén vízzel van megtöltvp. - ' Az érkező hanghullámok a fémes (a) falon át az (e) üregben lé fő folyadékba terjednek tova' éff az irtán a fatömbnek az üreget határoló falához ütköznek. A találmány szerint ez a fal, minthogy mögötte a víztől akusztikailag különböző, a haág tovaterjedésére nézve bizonyos folytonossági gátlást előidéző közeg, nevezetesen fa foglal helyet,' reflektor gyanánt van kiképezve, vagyis á határoló görbe parabola "alakjával bír; amelynek gyújtópontjában a fölvevő kéázülék van elrendezve. Csupán ez a határoló vónal bír fontossággal a reflektáló hatásra1 nézve, míg a hátsó ffesz tetszőleges módon határolható. c " " * A 2. ábrán föltüntett foganatpsításf alaknál akusztikailag külöáböző kÖÁg^gjfonánt a (g) gázréteg'van alkaímazva, - amely két (h) é's (i) fémfal kdzé ván ; íárva. jÉbben az eB&foütehát a (h) falhak á gázréteg felé eeő határvonalát kell k reflexiónak raegft^Smt IrifcépwBi. Az (ii fal alakítása a lényégét ifeyáftewtafo nem érinti & így ezen
