68391. lajstromszámú szabadalom • Önindukciós cséve nagyfrekvenciájú váltakozó áramhoz

lerendezés nagy megengedett feszültsége mellett tág változtatási határok érhetők él. Az alkalmas térbeli elrendezéstől élte-Mntve szükséges még, hogy a rövidzár­latos közegnek megközelítőleg ugyanazon •potenciálja legyen, mint amilyen az ön­indukciós cséve azon részének potenciálja, ^amelyhez a rövidzárlatos közeg először közeledik. Ezt a legelőnyösebben azáltal érjük el, hogy a rövidzárlalos közeget és ÍIZ önindukciós cséve említett részét fémes •összeköttetésbe hozzuk. ' A cséve kiképzése a gyakorlati köve­telményeknek megfelelően a legkülönbö­zőbb lehet. Altalánosságban megjegyezzük azonban, hogy a választott cséve alaknak megfelelően választandó a rövidzárlatos közeg alakja és mozgási módja. A cséve számára főképen tekintetbejövő két alak, úgymint a hengeres és a lapos tárcsa-alak szolgáljon a találmány tárgyának ismer­tetett foganatosítási alakjainak alapjául. Az I. ábrában (a) az önindukciós cséve, amelynek egyik sarka a földdel és másik sarka a légvezetékkel áll összeköttetésben. A földvezetékkel indukciós kapcsolatban áll a szokásos módon kiképezett (K) len­gési áramkör. A csévén belül ettől nagyon csekély távolságban a (b) rövidzárlatos közeg van elrendezve, amely például zárt fémhengerből áll és alkalmas szerkezet segélyével a cséve tengelyének irányában eltolható vagy csavarható. Hogy a rövid­zárlatos vezetőnek azon potenciált adhas­suk, amely az (a) cséve kezdetén uralko­dik, a (c) vezető összeköttetést alkalmaz­zuk. Ezáltal elérjük, hogy a rövidzárlatos vezető mindig oly menetek előtt mozog tova, amelyekkel azonos vagy megköze­lítőleg azonos potenciálja van és hogy -ezáltal a legkisebb távolság mellett is a feszültség kiegyenlítése szikrázás alakjá­ban ki van zárva. Másrészt azon körül­mény folytán, hogy a két alkatrész nagyon közel hozható egymáshoz, nagy változ­tatási lehetőség érhető el. Rendkívül kedvező módon alkalmaz­ható a találmány tárgya több cséve elren­dezése esetén, amikor is a bevezetésben említett hátrányok az eddig ismeretes be­rendezéseknél különösen kedvezőtlenül lépnek fel. A találmány tárgyának ilyen foganato­sítási alakja a 2. ábrában van föltüntetve. Itt két cséve egymásután van kapcsolva. Ezen foganatosítási alaknál is a (b) és (bl) rövidzárlatom testek és a hozzájuk tartozó (a), (al) önindukciós tekercsek közötti fémes összeköttetés folytán a po­tenciál átvitele a rövidzárlatos testekre az említett alkatrészek között alkalmazott fémes összeköttetés révén következhetik be. A (b), (bl) hengerek emellett termé­szetesen szigetelt (d) rúd vagy másefféle útján egymással összeköthetők; az emlí­tett hengerek azonban külön-külön is mozoghatnak. A 3. és 4. ábrában a találmány tárgyá­nak azon foganatosítási alakja van fölül­nézetben és metszetben föltüntetve, amely­nél az önindukciós cséve tárcsa alakú. Hogy ezen foganatosítási alaknál eleget tehessünk azon követelménynek, hogy a rövidzárlalos vezető oly menetek előtt haladjon el, amelyek potenciálja a vezető potenciáljával egyenlő, a vezető (b) iris­ellenző (rekesz) alakjában van kiképezve, amelynek tengelye a spirálisalakban teker­cselt (a) lapos cséve tengelyével egybe­esik. A légvezeték a cséve középpontjával van összekötve, míg a (c) vezető össze­köttetés a rövidzárlatos vezető és a cséve között, valamint a (K) lengési áramkör­höz vezető vezeték, a cséve külső pontjá­hoz csatlakozik, amint az a 4. ábrából világosan látható. Ahelyett, hogy a rövidzárlatos közeget tömör fémből állítanók elő, az tekintet­tel a skinhatásra, egyes, egymástól szige­telt és adott esetben ismeretes módon összesodrott dróttekercsekből is készülhet, amelyek végükön rövidre vannak zárva. A találmány révén a készülék térszftk­séglete rendkívül csekély, amely előny a drótnélküli távirónak stb.-nek különö­sen légi és vizi járműveken való alkal­mazásánál nagy fontossággal bír.

Next

/
Oldalképek
Tartalom