68390. lajstromszámú szabadalom • Gép spirálfúrók önműködő marására

lyével, mely a (130) rúd (130') csavarjához hasonlóan működik. Miután a nyers rúd mellső végén a két szembenfekvő horony elkészült, a mihez az {5) főszán két teljes ide-oda mozgása szük­séges, a rúd a befogótok közelében levá­gatik. Ezen levágás abban az időpontban történik, amelyben az (5) szán mellső hely­zetében van. A levágott darab egy teljes fúrót képez, mely egyelőre a (91) hüvely­ben fekszik és ha a rúd mellső vége előre­tolatik, akkor a kész fúró elől kilöketik. A kész fúró levágásánál a (32) dob (42) vezérlóléce a (38) csigához fekszik, hogy az (5) szán mellső helyzetében szilárdan tar­tassék. A fúró levágására a következő berende­zés szolgál: A (171) levágó kés (3., 7. és 9. ábra) a <3) tengelyen ülő (170) tárcsán van elren­rendezve; a levágó kés a (173) tengelyen szilárdan megerősített (170) karra van erő­sítve. A (173) tengely a (170) tárcsa kerü­letén elrendezett (173') csapágyban (8. és 9. ábra) lengőmosást végez. A (172) kar oly lengést végezhet, melynek következtében a (171) kés visszahúzott helyzetet vesz föl (9. ábra). Ha egy fúrót, le kell vágni, akkor a kiír befelé lengettetik és egyidejűleg a (170) tárcsa forgattatik. A (173) lengési tengellyel egy (174) kar szilárdan van össze­kötve (10. ábra), mely a (175) fogasivvel bír; utóbbi egy (176) fogasívvel áll kapcso­latban, mely a (170) tárcsa agyának (177) toldatára van erősítve (3. és 8. ábra). Ha á (1.77) toldat a 3. ábra szerint balra tolatik, akkor a (172) kar befelé lengettetik és egy­idejűleg forgattatik úgy, hogy a fúró le­vágható. Ha a (177) toldat előre leng, akkor a (172) kar a 9. ábra szerinti helyzetébe . visszarnozgattatik. A (3) tengelyen egy (178) kerék lazán ül (3. és 7. ábra), mely a (170) tárcsa meg­hosszabbított agyával szilárdan van össze­kötve. A (178) fogaskerék egy (179) fogas­kerékkel áll kapcsolatban, mely szakaszon­ként forgattatik. A (179) kerék meghosszab­bított agya az (5) szán egy (180) csapágyá­ban lazán van ágyazva és az agyon egy (182) lökörúd hatol keresztül, melyet a (183) rúgó vesz körül. A rúgó egyik vége a hor­nyos (184) tokra támaszkodik, míg a másik vége a (185) gyűrűhöz támaszkodik. A (184) tok és (185) gyűrű a (182) rúdon lazán ül­nek és a (185) gyűrű a rúd (186) vállához támaszkodik. Az (5) szánon egy (187) lengő kétkarú emeltyű van elrendezve, melynek fölső vége a (187') csappal bír, mely u (184) tok hornyába kapaszkodik. A (182) rúd mellső vége egy (188) kapcsolóféllel bír, mely belső fölületén (189) kapcsolócsapok­kal van ellátva, melyek a (179) kerék meg­felelő furataiba lépnek úgy, hogy a (188) és _ (179) részek között szilárd kapcsolat állítható elő. Ha ezen kapcsolat helyreállít­tatik, akkor a (179) kerék forgásba jön és ezen forgás a (170) tárcsára ós erről a (172) karra átvitetik. A (190) kapcsoíófél a (191) tengellyel szilárdan van összekötve, mely a (192) csavarkereket hordja; utóbbi a (42) tengely (193) psavarkerekével áll kapcso­latban, mely állandóan forgattatik. A kellő időpontban a (187) emeltyű előre lengette­tik, miáltal ez a (188) kapcsolófelet a (190) kapcsolóféllel kapcsolatba hozza, mimellett a (183) rúgó ezen bekapcsolást fokozatossá teszi. Az (5) szánon egy megfelelő vezetékben egy a (182) rúddal párhuzamos (194) rúd hosszirányban eltolhatóan van vezetve (2., 5. és 7. ábra), melynek mellső végén egy (195) villa agya van megerősítve; ezen villa ágai a (177) toldat hornyába nyúlnak. A (194) rúd a kellő pillanatban hátramoz­gattatik, hogy a (172) késtartó befelé len­díttessék, egyidejűleg a (187) emeltyű fölső karja is mozgattatik és a (188) és (190) kapcsolófelek összekapcsoltatnak. A (187) emeltyű alsó karja a (194) rúdra erősített (196) toldat egy hornyába lép. A (194) rúdon egy (197) tok van meg­erősítve, mely a (198) kart hordja; utóbbi a (199) kétkarú emeltyűvel működik össze, mely a gépállványon van ágyazva. A (199) emeltyű a (198) karra nyomást fejt ki és ezáltal a (194) rudat a (200) rúgó hatása ellenében visszahúzza, mely rúgó a (194) rúd köré van csavarva és egyrészt a (194)

Next

/
Oldalképek
Tartalom