68387. lajstromszámú szabadalom • Kézi ceruzahegyező

Megjelent 1915. évi december hó 32-én. MAG SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 68387. szám. IX/a/b. OSZTÁLYKézi ceruzahegyező. MARGÓ ISTVÁN TISZTVISELŐ ESZTERGOMBAN. A bejelentés napja 1914 julius hó 8-ika. Az eddigi kézi ceruzahegyezőknél igen gyorsan előfordult, hogy a ceruza hegyezés közben letörik. Oka ennek, hogy hegyezés közben a ceruzát kezünkben tartjuk és úgy forgatjuk a ceruzahegyezőhöz képest, miáltal bizonyos viszonylagos ingások elkerülhetetlenekés a ceruza hossztengelye általában sohasem esik bele a ceruzahegyező hossztengelyébe. A ceruza hegyének letörése pedig éppen azáltal volna elkerülhető, ha a ceruzának központos helyzete a ceruzahegyezőhöz képest biztosítva volna. A jelen találmány tárgyánál ezen cél azáltal éretik el, hogy a tulajdonképeni ceruzahegyezőhöz elforgathatóan, de hosszirányban el nemtolhatóan egy fogóberendezés van megerősítve, mely a hegyezendő ceruzát megfogja és állandóan központos helyzetben tartja, miáltal hegyezés közben hegye le nem törhetik. Mellékelt rajzon látható jelen találmány két példaképeni kiviteli alakja: 1. ábra az egyik kiviteli alak hosszmetszetét. 2. ábra l-l vonala szerint, 2. ábra metszetet 1. ábra 2—2 vonala szerint, 3. ábra 1. ábrához hasonló metszetet a ceruza betevésére alkalmas helyzetben tüntet föl, 4. ábra egy másik kiviteli alak nézetét és végül 5. ábra ugyanennek hosszmetszetét tünteti föl. Az 1—3. ábrákon föllüntetett kiviteli alaknál a tulajdonképeni önmagában ismert (3) ceruzahegyezőkészülékhez elforgathatóan, de hosszirányban el nem tolhatóan van egy (14) fogóberendezés erősítve, olykép, hogy annak hossztengelye állandóan összeessék a (3) ceruzahegyezőnek hossztengelyével. Ezen (14) fogókészüléknek szabad végén lévő nyílásába tolatik be a (2) ceruza, melynek megragadására az (5') horonnyal ellátott (5, 5) pofák szolgálnak. Ezen (5, 5) pofák (9) hüvelyben egymáshoz közelíthetően, ill. távolíthatóan vannak elrendezve és(6, 6') részeikkel egymásba nyúlnak, miáltal hosszirányban egymáshoz képest el nem mozoghatnak. Az (5, 5) pofák (7, 7) csapjaikkal a (9) hüvely baloldali végének támaszkodó (10) rúgó hatása alatt állnak, mely az (5, 5) pofákat állandóan jobbra igyekszik eltolni, miáltal azok a ferde (8) részekbe benyúló (7) csapok hatására egymáshoz közelednek. A (9) hüvely maga a (14) tokban hosszirányban eltolható, de el nem forgatható. Ezen célból (16) csapjai belenyúlnak a (14) tok