68386. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kosárfűzvesszők sarjadzásának indítására

tönkre. Mindezek a hátrányok természetesen a vesszőtermelő gazdának igen nagy veszteségeket jelentenek. A jelen találmány tárgya már most kosárfűzvesszőknek mesterségesen való sarjadásnak indítására szolgáló olyan eljárás, melynél valamennyi föntemlített hátrány ki van küszöbölve és mellyel tökéletesen, könnyen és tisztán lehántható vesszők kaphatók, melyek lehántva teljesen fehérek és fehéren is maradnak. - A találmány tárgyát képező eljárás lényege az, hogy a fűzvesszőkbe a sarjadáshoz szükséges nedvességet nem közvetlenül, azoknak vízbe való beállításával, hanem nedves homok közvetítésével juttatjuk be, melybe a fűzvesszőket tővégükkel, egészen laza elrendezésben, fölállított helyzetben, körülbelül 10—15 cm. mélyen helyezzük be. Ez a homokba helyezés különböző módokon történhetik és mindig úgy kell, hogy foganatosíttassák, hogy lehetőleg valamennyi vessző tő végét homok vegye körül. Erre a célra különösen az eljárás következő foganatosítási módjai alkalmasak: A kezelendő vesszőket, minden esetben, egy fölső és egy alsó kötelékkel, ideiglenesen, egészen laza köteggé egyesítjük, melynél az alsó, ill. a tővégek, az alsó kötelék föltolásával, szétnyithatók. Az eljárás egyik foganatosítási módja szerint már most minden egyes köteg szétnyitott tővégeit, egy kb. 10—15 cm. széles merev hevedéren, vízszintes helyzetben, szétteregetjük és a lazán egymás mellett fekvő tővégeket, minden egyes tővéget beágyazva, nedves homokkal födjük le. Ezután j a homokba beágyazott tővégeket, a heveder összegöngyölítésóvel, összefogjuk és, az alsó kötelék újból való letolásával is, ezen összefogott állapotban biztosítjuk. Az ily módon, egymásután előkészített vesszőkötegeket mo3t, a homokba beágyazott tővégeikkel, sorjában egymás mellett fölállított helyzetben, megfelelően nedves talajra helyezzük és azután, a hevedert eltávolítva, az egyes kötegek és kötegsorok közt lévő hézagokat szintén homokkal töltjük ki. Most leszedjük a kötegekről a kötelékeket úgy, hogy az egyes vesszők immár szabadon, a levegőtől átjárhatóan és minden további megerősítést fölöslegessé téve, szél- és viharbiztosan állanak a nedves homokba helyezve. A vesszők homokba helyezése azonban úgy is történhetik, hogy a tővégükön a fönt említett módon szétnyitott vesszőkötegeket, egymásután, egyenkint, keretszerű, a földön álló, alul nyitott formákba állítjuk, függélyesen fölállítva be, mire ezekbe a formákba vízzel hígfolyó péppé kevert homokot öntünk. Az úgyszólván folyékony homok tehát az egyes vesszőtővégek közt lévő valamennyi hézagot jól kitölti. Rövid idő múlva a vízben szuszpendált homok a fenékre ülepedik, a víz lassan keresztülszivárog ezen a leülepedett homokrétegen a talajba, vagy a forma alsó szélein kiszivárog és csak megfelelő magasságú nedve,s homokréteg marad vissza, melyben a vesszőtővégek köröskörül homokkal körülvéve állanak. Most a formát el lehet távolítani és további kötegsorokat lehet, azonos módon, egymás mellett elhelyezni. Itt is, a formák eltávolítása után, a vesszőkötegek kötelékeit eltávolítjuk^ hogy az egyes vesszők, szabadon és a levegőtől átjárhatóan állva, sarjadhassanak. A homokréteg szükséges magassága megfelelő magasságú formák választásával és a homok-vízkeverék kívánt sűrűségének megfelelő mennyiségű homok beöntésével érhető el. Ez az eljárás esetleg, nevezetesen kisebb formák használatakor, úgy módosítható, hogy a formákat először a folyékony homokvízkeverékkel töltjük meg és a vessző! kötegeket csak azután helyezzük be a fönt leírt módon, amíg a homok még le nem ülepedett. A végeredmény természetesen ugyanaz lesz, mint előbb. Természetes, hogy a homokot, a fűzveszszők megtörtént behelyezése után, föltéve, hogy elegendő nedves föld nem áll rendelkezésre, mely a homokot továbbra is nedvesen tartsa, mesterségesen is meg lehet nedvesíteni. Az ily módon, nedves homokba behelyezett fűzvesszők, a vízbe beállítottakkal szemben, azzal a nagy előnnyel bírnak, hogy