68382. lajstromszámú szabadalom • Berendezés az illesztési hézagok kiszélesítésére helytállóan ágyazott sinek összehegesztésénél

Megjelent 1915. évi december hó 32-én. MAGY. ^ KIR SZABADALMI B^H HIVATAL SZABADALMILEIRAS 68882. szám. V/g/l. OSZTÁLY. Berendezés az illesztési hézagok kiszélesítésére, helytállóan ágyazott sinek összehegesztésénél. TH. GOLDSCHMIDT A.-G. CÉG ESSEN-RUHRBAN. A bejelentés napja 1911 április hó 16-ika. Elsőbbsége 1913 március hó 28-ika. Beágyazott síneknek különösen egy korábban benyújtott szabadalmunk értelmé­ben való összehegesztésénél az. illesztési hézag bizonyos mértékkel kiszélesítendő úgy, hogy az illesztési hézag határolófölü­letei fémes csupasszá és egymáshoz pár­huzamossá tehetők. Miután az ekképen előkészített illesztési hézagba illesztődarab helyeztetett, a sinek a szétnyomás által elő­idézett nyomásfeszültség segélyével ismert módon aluminotermikusan összehegeszthetők. A sinek szétnyomása célszerűen acélékek segélyével történik. Azonban azt találtuk, hogy a sinek szétnyomásánál bizonyos hát­rányok lépnek föl, melyek a későbbi össze­hegesztést nehézkessé vagy lehetetlenné teszik. Ha ugyanis az ék fölülről szorítta­tik a sinfejek közé, akkor a sinillesztés a vízszintes helyzet fölé emelkedhetik (lásd a rajz 1. ábráját), míg ha az ék alulról a sintalpak közé vagy a sinkeresztbe szorít­tatik, akkor a sinillesztés a futópálya alá sülyed (2. ábra). Ha pedig az éket oldalt verjük a sinszárak közé, akkor a sinpro­filok elfordulni ós Jegymáshoz képest el­tolódni igyekszenek (3. ábra). Ezen hátrá­nyokat már most a találmány tárgyát ké­pező berendezés segélyével elkerüljük, mely a kiszélesítendő illesztési hézagnak a mechanikus megmunkálás és a hegesztés céljára szükséges hozzáférhetőségét nem befolyásolja, a sinvégek minden meg nem engedett kitérését megakadályozza, azokat kényszermozgásban, egyenes vonalban, a futófölületek irányában vezeti és az ék­mozgással egyidejűleg lép működésbe, tehát ezzel mechanikus függésben áll. Eképen tehát egyetlen berendezéssel két folyama­tot végezhetünk, nevezetesen az ék beveré­sét és a sinvégek egyenes vezetését. A berendezés egy foganatosítási alakjá­nak példája a rajz 4. ábráján látható. Ez a berendezés egy éksajtóból áll, melynek (a) kengyele a sinillesztésnél a sintalpakat alulról átfogja. Az (a) kengyel (b) ellen­támasza egyoldalúan a sinek szarához fek­szik. A szembenfekvő sinoldalon az (a) kengyel a (c) ék segélyével a sintalpakon tartatik. Ezek a részek azt a vezetéket ké­pezik, amely a két sinvéget elfordulás és a futópálya irányából való kitérés ellen biztosítja. Az (a) kengyel fölött az ékberen­dezés van elhelyezve, mely a (d) ékből áll; az utóbbi például csavarnyomás által oldalt szoríttatik az illesztési hézagba. Hogy az éknek a (b) ellentámasz ne álljon útjában,

Next

/
Oldalképek
Tartalom