68367. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőanyagszivattyú tüzelőgépekhez a regulátor által befolyásolt szabályozóberendezéssel

- 2 -ban e csúszószán egy a dugattyú fejrészében (20) fecskefarkalakú vezetékkel bíró <jsúszórészből áll (X), mely lépcsőszerűen alakított, — esetleg teljesen sima — ütköző fölülettel (21) bír. A csúszórésszel egy emelőkar (22) áll összeköttetésben, melyen — később kifejtendő célra — két vagy három kivágás (2?, 24) van alkalmazva. A kivágásba (23) egy csapszög (25) kapaszkodik, mely a kormányemelőre (26) van erősítve. A kormányemelő (26) egy tengelyre (27) van ékelve, melyet a gép regulátorával ismert szerkezetű rudazat kap•csol össze. Az emelőkart (22) egy rúgó (28) szorítja a kormányemelő (26) csapjához (25). A fönt leírt szivattyú működése a következő : Ha a gép meghatározott állandó terheléssel jár, akkor az ütőék (16) és a szivattyú dugattyúja (20) között elhelyezett csúszószán (X) e részekhez viszonyítva, állandóan ugyanazt a helyzetet foglalja el. Ebben az esetben tehát a szivattyú dugattyúját (2) az ütőék (16) állandó löketű rendkívül rövid ideig tartó ütéssel löki lefelé; a lökés bevégeztével a dugattyút egy rúgó (30) ismét a kiinduló helyzetébe viszi vissza. Ha a gép terhelése megváltozik, akkor már a legkisebb terhelésváltozásnál a csúszószán XX) relativ helyzete az ütőékhez (16) képest megváltozik, a szánt a szabályzó eltolja, ami által önműködőlég áll elő a szivattyú löketének növekedése vagy csökkenése s így a gép a regulátor segélyével maga végzi a szivattyú által szállítandó tüzelőanyagmennyiségnek a gép mindenkori terlielésváltozása szerint való szabályozását. Hogy a gép indítása alkalmával — amikor tehát, bár a szabályzó még nem működik, a legtöbb tüzelőanyagot kell befecskendezni — a szivattyú dugattyújának löketét szabad kézzel beállíthassuk a legnagyobb löketre, nem kell egyebet tenni, mint az emelőkar (22) kivágását (23) a kormányemelő •(26) csapjáról leemelni és az emelőkart (22) egyidejűleg szabad kézzel eltolva, a másik kivágással (24) a kormányemelő csapjára helyezni. Ezáltal a csúszószán (X) ütközőfölülete (21) a legmagasabban fekvő lépcsőfokkal kerül az ütőék (16) alá, vagyis a szivattyú- a legnagyobb lökettel fog járni. A esúszószánnak (X) szabad kézzel való beállíthatósága a gépnek rendkívül egyszerű leállítását is lehetővé teszi; amennyiben e célra csupán csak a csúszószán (X) lépcsőszerűen alakított ütközőfölületét kell az emeltyű (22) visszahúzásával az ütőék hatásköre alól kivonni. A fönt leírt csúszómozgás helyett a csúszószánnál forgómozgás is alkalmazható, ez esetben csak a nyomást átvivő részeket (16, X) kell excenterszerűen vagy másforgásfölülettel kiképezni, fíz a szerkezeti tüzelőanyagszivattyú nemcsak az említett típusú tűzerőgépeknél alkalmazható, hanem előnyösen használható másfajta tűzerőgépekhez is, mert a tüzelőanyag mennyiségének sokkal érzékenyebb szabályozását teszi lehetővé, mint a jelenleg használatban lévő tlizelőanyagszivattyúk legnagyobb része. Lényeges előnye a szivattyúnak az, hogy e szerkezetnél a gép regulátora minden — — az érzékenységet befolyásoló zavaró befolyástól mentesítve van, mert a regulátornak csak a magában véve rendkívül csekély csúszósúrlódást kell legyőznie, mely a csúszószán (X) és a dugattyúfej (20) között •— a fecskefark alakú vezetékben — lép föl. E szivattyú alkalmazása esetén tehát rendkívül gyönge és igen érzékeny regulátorokat lehet használni úgy, hogy az összberendezés a tüzelőanyag adagmennyiségének megváltoztatását eddig el nem ért rendkívül finom szabályozással teszi lehetővé. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Tüzelőanyagszivattyú tűzerőgépekhez, a regulátor behatása alatt álló s a tüzelőanyag adagmennyiségének változtatására szolgáló szerkezettel, jellemezve azáltal, hogy a célszerűen a gép vezérteugelyéről hajtott dugattyúmozgató berendezés (12) és a szivattyú dugatiyúja (2) közé egy a gép regulatorával vagy szabadkézzel biállíiható csúszószán (X) van beépítve. 2. Tüzelőanyagszivattyú az 1. igénypont