68326. lajstromszámú szabadalom • Drótnélküli távíró- és távbeszélőküldő állomás

zetjfik. Az (F) kapcsoló ekkor a (17, 18) kontaktusokat (a telep sarkait) a (9) és (14) kontaktusokkal köti össze. A segéd­mágnesmezőlekercsekben folyó ezen egyenáram iránya emellett, a (G) kap­csoló segelyével úgy állítható be, hogy a fentebb említett működési módnak meg­felelő-mágnesező irány mindkét (C) és (D) magban, a transzformátorok kapcsolásá­nak minden esetében, meg legyen. A je­len esetben a (D) transzformátor (12, 13) lekercsében folyó egyenáram irányának a (C) transzformátor (19, 20) tekercsében folyó áram irányával kellene megegyez­nie. Mindkét transzformátor (21, 27) és (24, 25) szekundér tekercsében ekkor vál­takozóáramű feszültségeket nyerünk, me­lyeket, ezen tekercsek megfelelő össze­kapcsolásával és pedig azáltal, hopy e tekercseket egymás ellen kapcsoljuk (4. ábra), kétszeres frekvenciájú feszültséggé lehet összegezni. A (H) átkapcsolóval (1 ábra) ezen (21, 27) és (24, 25) szekundér­tekercseket megfelelően, párhuzamosan, vagy egymásután lehet kapcsolni. A 4. ábrán pl. egyrrásulán kapcsolás van föl­tüntetve úgy, hogy a szekundéi-feszültség a (P) átkapcsoló (22, 23) kontaktusain lép fel. Ezen (P) átkapcsoló két kapcsoló­enulőpárral bír, melyek a (29, 30) pon­tok körül forognak. Ha ezen kapcsoló­emelőpárokat úgy állítjuk 1 e, amint azt a 4 ábra mulatja, akkor a (C D) transz­formátorok (22, 23) szekundérkapcsai, az (O, N) hangoló es/.közökön át, az (M) j kapcsoló (35, 37) kontaktusaival vannak összekötve. Ezen (M) kapcsoló ugyancsak két kontaktuskarpárral bír, melyek a 4. ábrának megtelelő beállításkor, aszekun­déráramokat az (J) antennához vezetik. A most leírt kapcsolás mindenekelőtt szintén lehetővé teszi az (A) gép frekven­ciájának egy (C. D) aggregátum segélyé­vel való megkétszerezését. A ÍC) és (D) transzformátorok (2, 3) és (5, 6) primér­tel ereseinek párhuzamosan való kapcso­lása azonban, az ismeretes egymásután való kapcsolással szemben, a magasabb hatásfok előnyével bír, mivel a gép árama, minden fél változásnál, mindig csak egy (2, 3) vagy (5, 6) tekercsen folyik keresz­tül, a föntebb leírt szelephatásnak meg­felelően. Az cgymásutánkapcsolás külön­ben szintén létesíthető azáltal, hogy a (B) kapcsolót az 5. ábrának megfelelő módon állítjuk be, mimellelt az (A) gép árama a (4) kontaktustól a (3-2—5— 6—7—8) úton lolyik. Ha az (J) antennában a gép kétszeres frekvenciájánál nagyobb frekvenciát aka­runk elérni, ezt elsősorban azáltal eszkö­zölhetjük, hogy több, a 4. és 5. ábrának megfelelően kapcsolt (C, D, C', D') stb. •aggregátumot (1. ábra) kapcsolunk egy­másután úgy, hogy az első aggregátum­mal megkétszereződést, a második agg­regátummal megnégyszereződést, a har­madik aggregátummal megnyolcszorozó­dást síb. érünk el. Ha emellett a nagy­frekvenciájú (A) gép frekvenciája pl.1 mp.-ként 10000, akkor három aggregá­tummal az (J) antennában mp -ként 80.000 rezgésű frekvenciát kapunk. 40 000 és 80.000 közé eső rezgésszámú frekvenciá­kat azonban emellett egyálialában nem lehetne még elérni, 80 000 rezgésszámon túl lévő frekvenciákat pedig csak további megkétszerező aggregátumok segélyével, pl. egy negyedik aggregátummal, 100000 rezgésű frekvenciát lehet elérni. Sikerül már most, az alábbi különleges kapcsolásokkal, elsősorban ezen nagyobb frekvenciafokokat, tehát a négyszeres, nyolcszoros stb. frekvenciát kevesebb ag­gregátummal, sőt egyetlenegy aggregátum­mal is előállíiani. Az erre szolgáló eszköz abban áll, hogy a (21, 27) és (24, 25) sze­kundertekercseket oly módon kötjük össze a (2, 3) és (5 6) primértekercsek­kel, hogy a fejlesztett kétszeres frekven­ciájú áram frekvenciája, ugyanazon agg­regátumban, még egyszer fokoztaiik. Ily kapcsolás a 6. ábrán van föltüntetve. Ezen kapcsolást a (P) kapcsoló egyik emelőpárjának a (40, 42) kontaktusokra' és az (M) kapcsoló egyik emelőpárjának a (47, 48) kontaktusokra való beállításá­val érjük el. Ezen kapcsolásnál főltéte-

Next

/
Oldalképek
Tartalom