68320. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés olyan távbeszélőberendezésekhez, melyeknél a kapcsolatok önműködő választókon át hivatalnok közvetítésével létesíttetnek

relaisjét is árammentessé válni engedi, mely relais, leeső fegyverzetével, a (W) választó (Q) relaisjét, a nyugalmi helyzetben lévő (NT) mellékállomási billentyűn át, bekapcsolja. A (Q) relais viszont megszakítja a (C) és (T) relaisk tartó áramkörét. E relaisk is leejtik tehát fegyverzetüket és a mellékállomási vezetéket ismét az (R) relaisvel és a (K2) kilinccsel kötik össze. A (W) és (W') választók helyzetükben maradnak, míg a mellékállomási és a központi vezeték közt a kapcsolat, a (P) relais árammentessé válásával, meg van szüntetve. A másik forgalmi irányban, azaz a központból a mellékállomáshoz a forgalom a következő módon bonyolódik le. A központból érkező hívásnál a postavezeték (R') hívórelaisje a (H) relaist és az (AL') hívólámpát bekapcsolja. Kikérdezés céljából a közvetítő hivatalnok az (Sp) beszédátkapcsolót a kérdező helyzetbe fekteti át, mikor is a (H) relais tartó áramköre megszakad és az (AL') hívólámpa elalszik. Egy mellékállomással való kapcsolat létesítésére mo3t ugyanúgy, mint altávozó irányú forgalom esetén, a központi vezeték (AT) és az illető mellékállomási vezeték (NT) billentyűjét egyidejűleg le kell nyomni, mire egy (W, W') választópár a kapcsolatot ugyanolyan módon létesíti, mint a távozó postaforgalom esetén. Minthogy azon-az (Sp) beszédátkapcsoló a kérdező helyzetben van, a (B) relais egy munkakontaktusán, az (S) relais egy nyugalmi kontaktusán és az (Sp) beszédátkapcsolón át áramkör jön létre az (RE) hívóberendezés (Dr) forgató mágnese számára, mely e berendezés (I, II, III) kapcsolókarjait a második állásba hozza. Ezen állásban, mindenekelőtt az (I) karon át, a (B) relais, az (AT) központi billentyűtől függetlenül, be van kapcsolva, míg a (III) karon át az (L) relais áramot kap és a mellékállomáshoz menő vezetéket egy (J) váltakozó áramforráshoz kapcsolja úgy, hogy a mellékállomáson a hívócsöngőt befolyásolja. Az (RE) hívóberendezés (Dr) forgató mágnese, (II) kapcsolókaron át, az (UI) megszakítóhoz van kapcsolva és e megszakítón át mindaddig forog tovább, míg a hívott mellékállomás nem jelentkezik. Ezáltal azután az (S) relais gerjed és a (Dr) forgatómágnes az (U2) megszakítóra kapcsolódik át, mire az (RE) hívóberendezés gyorsan a hívó helyzetbe jut. Egyidejűleg az (S) relais megszakítja az (L) csöngetőrelais áramkörét úgy, hogy a mellékállomási vezetéknek a hívó áramforráshoz való ismételt kapcsolódása meg van akadályozva. A beszélgetés befejeztével a posta- és a mellékállomási vezeték közt lévő kapcsolat bontása és a mellékállomási vezetéknek az (R) hívórelaishez újból való kapcsolódása azonos módon történik, mint távozó postaforgalom esetén. Azon esetben, ha a hívott mellékállomás ismételt hívásokra sem jelentkeznék, a postavezeték és a mellékállomási vezeték közt a kapcsolat önműködő bontása megy végbe, mihelyt az (RE) hívóberendezés egyszeri teljes körülforgást végzett és ismét nyugalmi helyzetébe jutott vissza. Az (1) kapcsolókar nyugalmi helyzetében a központi vezeték (B) relaisjének és a (W') híváskereső választó (P) relaisjének tartó áramköre meg van szakítva úgy, hogy a kapcsolat bontása a már leírt módon megy végbe. Hogy lehetővé tegyük, hogy a hivatalnok egy bizonyos mellékállomásnak a központtal való (posta-) beszélgetésébe beléphessen, az elrendezés olyan, hogy a hivatalnok a beszélő mellékállomás (NT) billentyűjének lenyomásával, azon postavezeték (BL') elfoglaltsági lámpáját befolyásolhatja, pl. pislogásra (gyorsan egymást követő kigyulásokra és elalvásokra) kényszerítheti, mellyel az illető mellékállomás össze van kötve. Az így kijelölt központi vezeték kérdező kapcsolóján át azután a hivatalnok a mellékállomás beszédvezetékébe kapcsolhatja be önmagát. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kapcsolási elrendezés olyan távbeszélőberendezésekhez, melyeknél a kapcsolatok, önműködő választókon át a hiv talnok közvetítésével létesíttetnek, azáltal jellemezve, hogy egy bizonyos hívó