68298. lajstromszámú szabadalom • Telefonrelais
- 13 — emeltyűvel van ellátva, mely emeltyűk mágnesesen röviden záró állapotukban csavaranya segélyével bármely tetszés szerinti helyzetben rögzíthetők. A két (294, 297), illetve (295, 296) szár pólusai között — melyeket finoman fölosztott (316, 317) vasmag köt össze egymással — a (318, 319) primércsévék és a (320, 321) szekundércsévék vannak elrendezve. Az erősbbítendő árama (322) kapocsnál a (323, 324). vezetékeken át a (320) csévéhez és ettől a (325, 326) vezetékeken át a (327) kapocshoz vezettetik hozzá. A két (298, 299) állványzat két vízszintesen ágyazott orsóval van ellátva, meyek a belső oldalon egy-egy köralakú (Í500, 301) kondenzátorlemezt tartanak és a (302, 303) kézikerekek segélyével folytonosan beállíthatók. A (304, 305) szigetelőszelencék ' segélyével jól szigetelt orsók másik végén egy-egy (306, 307) szorítócsavar van elrendezve. A két (290, 291) alátét között a (309) Bunsen-lángzó (308) alzata van elrendezve, mely (310) tömlőtoldattal és a léghozzávezetést szabályozó, hosszhasítékokkal ellátott forgatható (311) fémhengerrel van fölszerelve. A vonalvezetékből a (328, 329) pontoknál mellékáramkör van leágaztatva, mely a (330, 331) vezetékeken át a (306, 307) kapcsokhoz vezet és így a két (300, 301) kondenzátorlemezt a (320) csévéhez párhuzamosan kapcsolja. Az erősbbítcáram •a (332) kapocsnál vezettetik be, mire a (334) vezetéken, a (318) csévén és a (335) vezetéken át a (336) végelektródához halad, mely alkalmas, hőellenálló és nehezen elgőzölögtethető anyagból (platina-iridiumból, wolframból osmiumból, szilitből, cirkóniumból, magneziából, kalciumoxydból stb.) áll és a (337) szénhidrogénláng magjában van elrendezve. Az áram ezen elektródától a (337) lángnak a fönt leírt módok valamelyikének értelmében ionizált gázain át a lángcsúcsban vagy a lángpalástjában elrendezett, a fönt említett anyagból készült második (338) végelektródához és ettől a (339) vezetéken át a vevőkapcsolón elrendezett primér (319) csévén és a (340) vezetéken át a (333) áramkapocshoz halad. A (321) ceévében indukált áramok a (341, 342) vezetékeken át a (343, 347) kapcsokhoz vezettetnek, melyekhez a tulajdonképeni vevőkészülék van kötve. A (321) csévével egy (345) kondenzátor van párhuzamosan kapcsolva. Az erŐ8bbító áramkör (346, 347) elosztópontjaival egy a (348) kondenzátort tartalmazó mellékáramkör van a lángban elrendezett elektródákkal párhuzamosan összekötve. Az elrendezés következőképen működik r A (322) és (327) kapcsoknál bevezetett erősbbítendő áram a (320) csévén halad át és egyidejűleg a (323, 380), illetve (326,. 331) vezetékeken át a mellékáramkörben fekvő (300, 301) kondenzátorlemezekhez is hozzávezettetik. Ezután a (332. 333) kapcsoknál bevezetett erősbbítőáram a (336) elektródán, a Bunsen-lángzó lángján és a második (338) elektródán áramlik át. Hogy ezen elektródák kis kapacitása növeltessékr az elektródákkal egy szabályozható papirvagy csillámkondenzátor van párhuzamcsan kapcsolva. Az egyedül a lángon át való kisülés lassú és aránylag gyönge. Ha azonban a dielektrikumot képező láng erősen ionizáltatik, akkor a kisülés gyorsabb és az áramáthaladás intenzivebb; az ionizálást pL a lángban fölbomló gőzök hozzákeverése által eszközölhetjük, melyek a láng színezése által figyelhetők meg. Ezeket a sók:it már most oly módon vezethetjük a lánghoz, hogy pl. az egyik vagy mindkét elektróda megfelelő anyagból, pl. kalciumoxydból áll. Igen jó hatásokat kapunk a ritka földek vegyületeinek hozzákeverése által, melyek az: izzásnak nem állnak ellent, mint pl. a cersók stb. Ezek már az elektródaanyaghoz lehetnek keverve, vagy valamely folyékony szénhidrogénben, spiritusban vagy étherbtn föloldva vagy suspendálva gőzök alakjában a gázalakú szénhidrogénhoz keverhetők. Ha már most az erősbbítendő áramot hozzávezetjük, akkor annak ingadozásai (320) csévének a (318) csévére való indukáló hatása által úgy indukciósán, mint az erősbbítőáram által átáramolt (300, 301) kondenzátorlemezeknek az elektromos ára-