68290. lajstromszámú szabadalom • Berendezés légnyomás alatt álló folyadéktartányoknál a bezárt légmennyiség megfogyatkozásának megakadályozására

- 3 — peckéhez ütközik, mire a sín jobbra tolódik I és az áramkört a (16) kontaktusnál meg­szakítja. Viszont, ha a nyomás a (4) tar­tányban csökken, akkor a légzsák kitágul, •a fölhajtó erő növekedik és a billenő kap­csoló ellenkező értelemben hozatik műkö­désbe, tehát a szivattyú ismét bekapcsolódik. A billenő súly növelése által a ki- és be­kipcsolási nyomások közötti különbség tet­szőlegesen változtatható. Azáltal, hogy a (8) zsákba több vagy kevesebb levegőt szi­vattyúzunk, a kapcsolási hátárokat közösen fölfelé vagy lefelé tolhatjuk el. Ugyanis minél nagyobb a meglevő légnyomás, annál magasabb lesz az a nyomás, amelynél a zsákot fölhajtó erő elég nagy lesz a kap­csolás létesítésére. A levegő beszivattyúzása a/, üreges (6) tengelyen át történik, mely az úszó belsejében a (17) furaton át a lég. asák belső terével áll összeköttetésben. Az üreges tengely külső vége (18) szeleppel van ellátva, mely a légszivattyúhoz való kapcsolásra szolgál. M igától értetődik, hogy az úszó mozgása szivattyúk, kompresszorok és hasonlók hajtó­gépeinek szabályozó szerkezetét, továbbá vízvezetékek nyomásának önműködő szabá­lyozása esetén a beiktatott fojtószelepet is befolyásolhatja. Korapresszorte'epeknél a vízkazán ekkor a berendezés nyomóvezeté­kével van összekötve. Az úszó természete­sen más módon, pl. függélyes irányban el­tolhatóan is fölfüggeszthető s ellenerő gya­nánt súly helyett rúgó is alkalmazható. Az úszó testének nem szükséges köröskörül zárt köpenyből állnia, mivel feladata csak az, hogy a légzsákot tartsa é3 a fölhajtó erő hatását tovább adja; ennélfogva az úszó .kalitkaszerű drótköpenyből is állhat. Az úszó légzsákja, mely egyébként oly szilárd üreges testet is alkothat, melynek csak egyik oldala áll hajié' ony anyagú mozgékony falból; a leírt mű'.;ödési módon kívül még azzal a tulajdonsággal is bír, hogy a (4) víztartányba változó vízmeny­:nyiségek bevitelét teszi lehetővé, amely ha­tást a szokásos ilynemű vízellátó berende­léseknél a víztükör fölötti szabad légtér .hozza létre. A jelen esetben a tartány tel­jesen vízzel van töltve, mely azonban a zsák falai által a levegőtől teljesen el van választva, minek következtében a víz nem nyelheti el idővel a levegőt. A 4. ábra a találmánynak kombinált nyomó éá szívó légüstnél való alkalmazását mutatja, ahol az alsó (21) rekesz a szivókamrát, a fölső (22) rekesz pedig a nyomókamrát je­lenti. Ez utóbbiban*foglal heljet a (23) lég­zsák, melynek egy összeszükített része a (24) nyomószelephez van erősítve, míg a másik (25) légzsák a (21) szivókamra fene­kéhez van foglalva, azonban természetes, hogy a légzsákok másként is elrendezhetök. A két légzsák működési módja alapjában véve ugyanaz. Az (5. ábra) oly légpárnás ütközőt tüntet föl, melynél a (26) légzsák egy (27) henger gömbalakú kibővüléséb3 van zárva, míg a hengerben a (28) dugattyú mozog. A hen­ger célszerűen nehezen fagyó folyadékkal, pl. olajjal, glicerinnel vagy effélével van töltve, mely a (26) légzsákot teljesen körül­veszi. A folyadéknak lehetőleg sűrűn folyó­nak kell lennie, hogy a dugattyú könnyen tömíthető legyen. A találmány természetesen nincs a föltün­tetett kivitelekre korlátozva, araennyiben mindenütt alkalmazható, ahol nyomás alatt álló levegőnek az ugyanazon tartányban lévő folyadékba elnyelés útján történő át­lépését kell megakadályozni, pl. hidraulikus akkumulátoroknál és hasonlóknál, amelyek­nél a levegő elnyeletése szintén hátrányos. Továbbá a leírt berendezés előnyösen al­kalmazható légpárna gyanánt, pl. járművek rúgói helyett, önműködő ajtócsukóknál, ru­galmas kerékabroncsoknál stb. Ezeken az alkalmazási területeken a berendezés a fo­lyadéknak a dugattyú biztos tömítésére al­kalmas voltából származó előnyöket a le­vegő nagyfokú rugalmasságának előnyeivel kapcsolja össze és elkerüli azokat a nehéz­ségeket, melyek a levegőnek, mint rugal­mas közegnek az eddig majdnem kizárólag használt rugók helyett való alkalmazását hátráltatták. A találmány továbbá légnyo­nyomású fékeknél, valamint az úgynevezett katarakt-fékeknél és vezérműveknél, úgy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom