68287. lajstromszámú szabadalom • Hajtószerkezet kötélverő- és más efféle gépek számára
tartóra erősített (33) csapágyban forog. A (32) tárcsára erősített (30) pecket a (15) karban ágyazott (14) csap körül forgó függélyes (13) rud fölső végén elrendezett (31) gyűrű veszi körül, melynek alsó vége a (17) tengelyen lévő (12) körömkapcsolóhoz van erősítve. A (12) körömkapcsoló, állása szerint, vagy a (9) lánckerékkel vagy a (8) fogaskerékkel kapcsolódik, mely kerekek agyai a tengelykapcsoló gyanánt vannak kiképezve. A (16) tengelynek az (1) tartón kívül eső végére (28) szíjkorong van fölékelve, mely a (29) szíj, a (34) oszlop és ennek (38) fejében ágyazott (37) horgok apró (36) tárcsáit hajtja meg. A (34) oízlop sütyeszthetően és emelhetően van az (1) oszlopba beillesztve és rögzítésére a (35) csapszög szolgál. Az (58) keréknek a (33) csapágyban ágyazott tengelyére, az (58) keréken kívül, a (32) és (57) korongok vannak fölékelve (2. ábra), melyekről az (55) és (56) zsinórok (vagy láncok) futnak végig a kötélfonó pálya egész hosszában. Ezen pálya végén (54) és (45) korongok vannak elrendezve, melyek a (47) oszlopra erősített (46) csapágyban forognak. A (17) tengelyen a 3. és 4. ábrákban föltüntetett (48) ék van elrendezve, melyet az (51) csavarrúgó rögzít helyzetében. Az ék kiesését egyrészt az (53) peckek, másrészt az (52) lemez akadályozza meg. Minden egyes (22) kerék egy közepes (50) hosszbevágással és egy-egy ehhez oldalt csatlakozó körülfutó (49) bevágással van ellátva. Ezen kiképzés szükségessége a működtetési mód ismertetéséből fog kitűnni. A (27) rudak az (1) és (2) tartók összeköttetésére szolgálnak. A szerkezet működési módja a következő : A (3) szíjkorongot szíj segélyével valamely erőgéppel kapcsoljuk és ezáltal forgásba hozzuk a (4) tengelyt, illetőleg az arra ékelt (5) és (6) lánckereket. Az (5) lánckerék a (10) lánc útján a (9) lánckereket, a (6) kerék a (11) lánc, a (7) lánckerék és az azzal egy darabban lévő fogaskerék segélyével a (8) fogaskereket hajtja. Az (55) vonószerv Begélyével már most a gép előtt a kötélverést végző, hátrafelé haladó munkás tetszés szerint következőképen változtathatja a (22) fogaskerekek forgási irányát: Ha az (55) vonószerv fölső részét húzza maga felé, akkor a (32) tárcsa ezen vonóerőnek megfelelő irányban elforog és (30) csapjával magával viszi a (13) rudat, mely a (14) pont körül, ezen pont fölött fekvő részével jobbra, a (14) pont alatt fekvő részével pedig balra fordul úgy, hogy a (12) tengelykapcsolás a (8) fogaskerékkel kapcsolódik. Mivel a (12) kapcsoló csapszög vége fixen van a (17) tengelyre fölerősítve, a (6) lánckerék, a (4) tengely forgásával ellenkező irányban forgatja a (7, 8) áttétel közbeiktatásával a (17) tengelyt. Ha pedig az (55) vonószerv alsó részét húzza meg a munkás, akkor a (15) rúd az ellenkező értelemben forog el úgy, hogy most a (9) lánckereket iktatja be, amikor is a (7, 8) áttétel kiiktatása folytán a (22) fogaskerekek is az előbbivel ellenkező irányban forognak el. Az (56) vonószerv (2. ábra) a (37) orsókat meghajtó (16) tengely sebességének szabályozására szolgál és pedig a következő módon : Az (56) vonószerv meghúzásával az (58) és (40) korongok körül futó (39) zsinór (vagy lánc) elforgatja a (42) ütköző tárcsát, mely a (43) rúgó hatása ellenében egy fokozattal forog el és elforgásának mértékében a (41) fogaskereket és a vele kapcsolódó (18) fogasrudat is előre hajtja, ill. visszatolja. Mivel pedig a (18) fogasrúd a (21) és (22) fogaskerekek sorozatának keretével egj darabban van, ezen fogaskerék sorozatok a (16), illetve' (17) tengelyeken eltolódnak. Már most aszerint, amint kisebb vagy nagyobb átmérőjű (22) kerék kerül a (48) ék fölé, más-más lesz az áttételi viszony. A föltüntetett foganatosítási alaknál hat fogaskerékből álló sarozat van és hatféle sebesség is létesíthető. Ennek megfelelőn a (42) tárcsa batszögletes. Szerkezeti részleteiben a találmány tárgya
