68229. lajstromszámú szabadalom • Eljárás félcellulózának előállítására
hatékony és ezéi t újabb főzésnél előnyösen alkalmazható. A találmányt képező eljárásnak foganatosításánál az oldalnak összetételét, a főzési időt, hőmérsékletet és nyomást akként választjuk meg, hogy a fa, főzés közben, ne alakuljon át rostpéppé, mint az ismert eljárásoknál, hanem csakis anyhyira bontassák meg, hogy a fadarabok rostjai között az összefüggés fönnmaradjon és hogy azok még meglehetősen kemények maradjanak, azonban erélyes .zúzás, dörzsölés vagy más mechanikai hatás pl. görgős malmokban való megmunkálás által szélfoszlathatók legyenek. Ezen eljárásnál az inkrustáló anyagoknak aránylag csak kis része oldatik föl úgy, hogy egyrészt a termelt cellulózának mennyisége nagy, másrészt pedig a viszszamaradl oldat is csak kis mértékben van fertőzve és szándékosan nagy kéndioxydtarlalma következtében újabb fának földolgozására használható. A szerint, amint világosabb vagy kevésbbé világos színű cellulózát akarunk élőállítani, friss oldattal vagy nagy kéndioxydtartalmú, használt oldattal vagy ezeknek megfelelő összetételű keverékeivel dolgozunk. Minthogy a találmányt képező eljárásnál az oldatok igen nagy mértékben használhatók ki, a szennyvizeknek menyiiyisége is lényegesen csökken; de még önnél is fontosabb az a körülmény, hogy az oldatba átment alkotórészeknek menynyisége jóval kisebb, mint az eddig ismert eljárásoknál. A folyóknak fertőzése azért csak ártalmatlan mértékben történik és a szennyvizeket minden utólagos kémiai kezelés nélkül lehet a folyóba leereszteni. A találmányt képe2Ő eljárás ezenkívül a fűi ész- és facsiszolóművek hulladékfájának, valamint közönséges tűzifának fölhasználását is lehetővé teszi, ami arra való tekintettel bir lényeges jelentőséggel, hogy a fenyőfa az utolsó években nagyon megdrágult és megritkult. A fát továbbá nem kell oly kis darabokra fölaprítani, mint az ismert eljárásoknál, ami munkamegtakarítással jár és a faveszteségeket csökkenti. Minthogy ezenkívül az eljárásnál a farostok is igen kiméivé vannak, a félcellulózából készült papirok nagy szilárdságuk által tűnnek ki. A találmányt képező eljárás ezenkívül a gőz-és szulfilfogyasztás tekintetében is előnyös. Az eljárásnak egy foganatosílási módja pl. a következő: A főzőkazánt fölaprított fával megtöltjük és a kazánba mintegy 5% kéndioxydtartalommal biró friss oldatot vezetünk be, minek megtörténtével a főzést a gőznek bevezetésével megkezdjük. Egy 40 m8 űrtartalmú kazánba pl. 33 ürméter fölaprított fenyőfát vagy fenyőhulladékot töltünk és körülbelül 26 m3 friss oldatot vezetünk be, ezután pedig a kazánt elzárjuk és abba 5—6 atm. nyomás alatt álló vízgőzt vezetünk be. Ha a kazánban magában is létesül ez a nyomás, a hőmérsékletet 4 óráig körülbelül 130°-on tartjuk. Ezen időnek eltelte után a főzés befejeződött, a fa világossárga színt vett föl és szerkezete annyira meglazult, hogy a fát pl. görgős malomban szét lehet foszlatni és azután, a szokásos előzetes kezelésnek elvégzése után, közvetlenül papirra földolgozni. Az ezen főzés után hátramaradt oldatot, mely még mindig körülbelül 1% kéndioxydot tartalmaz, előnyösen még meleg állapotban, újabb famennyiség kezelésére használjuk. Az ekkor előállított cellulózának színe, az egyszer már használt oldatnak kisebb kéndioxydtartalma következtében, sötétebb, mint a friss oldat segélyével előállítotté; ha világosabb színű terméket akarunk kapni, ezen már használt oldathoz friss oldatot kell keverni. Épp így lehet a friss oldathoz több vagy kevesebb, már használt oldatot is hozzákeverni. Ha bizonyos időszakokban csakis lehetőleg világos színű cellulózát akarunk előállítani, csakis friss oldatot használunk, melynek kéndioxydtartalmát, minthogy az oldatot ismétellen fölhasználni nem lehet, megfelelően kisebbre választjuk.
