68144. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kenyérkészítéshez alkalmas liszt előállítására földi mogyoróból

Megjelent 1915. évi október hó 7-én. MAGY. gj^ KIR. SZABADALMI g g HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 68144. szám. x/i. OSZTÁLY. Eljárás kenyér készítéshez alkalmas liszt előállítására földi mogyoróból. HARTL OSWALD KERESKEDŐ M/u FRANKFURTBAN. A bejelentés napja 1914 november hó 3-ika. Elsőbbsége 1913 december hó 22-ike. . A találmány tárgya eljárás kenyérkészí­téshez alkalmas liszt előállítására földi mo­gyoróból. Alkalmas liszt alatt olyan liszt értendő, amely kellemes íz és nagy tápérték mellett a kenyér tartósságát nem befolyá- i solja. Ismeretes, hogy a földi mogyorónak, amelynek ezideig legfontosabb ipari alkal­mazási tere a földi mogyoróolaj (katjang­olaj) előállítása, nagy tápértéke van. Az olajat egyszeri vagy többszöri sajtolás útján távolítják el a földi mogyoróból ós a mara­dékokat, az úgynevezett sajtolt lepényeket, főképen takarmány gyanánt használják, a mennyiben azokat megőrlik és vagy önma­gukban, vagy más takarmánnyal együtt használják. A földi mogyoró összetétele középértékben König szerint a következő: Víz „ ... 7-48 Protein ... ... 27-52 Zsír - 44-49 Nitrogénmentes extraktanyagok 15-65 Nyers rost ... ... 2-37 Hamu ... ... ... ... ... ... 2-49 Ismételt sajtolás útján annyi zsír nyer­hető, hogy a sajtolt lepényekben még körül­belül. 7% zsír marad. Világos, hogy a nagy zsírveszteség dacára a maradékanyagnak még mindig jelentékenyen nagy tápértéke van, minthogy az lényegileg az összes nitro­génmentes extraktanyagokat, a tápsókat (hamut) és mindenekelőtt a fehérjeanyago­kat majdnem teljes mennyiségben tartal­mazza. Ezen körülménynél fogva, amint a i földi mogyoróolaj összetétele ismeretessé vált, megkísérelték a földi mogyorólisztet kenyér előállításához, illetve közönséges kenyérliszthez hozaganyag gyanánt hasz­nálni. Az alkalmazott eljárások azonban olyan termékeket adtak, amelyeknek nagy hátrányai voltak úgy, hogy azok a gyakor­lati életben nem váltak be. Ha a földi mogyorót önmagában őrlik meg, akkor az túl zsírdús lisztet ad, amely­nek nagy romlási hajlandósága van, mint­hogy a zsír hamar avas lesz és azután a lisztnek, illetve a kenyérnek kellemetlen keserű ízt kölcsönöz. Ha már most a kisaj­tolt lepényeket használjuk föl liszt előállí­tására, úgy különös módon az a jelenség mutatkozik, hogy a teljes kisajtolás folytán a termék íze rossz lesz és a zsírtartalma még mindig túl nagy ahhoz, hogy a liszt az elromlás ellen megóvható legyen. Rend­kívül nehézkes, továbbá a teljesen kisajtolt lepényekből tiszta fehér lisztet előállítani, a minő kenyér készítéséhez szükséges. A találmány tárgyát tevő eljárás révén a föntemlített hátrányok megszüntethetők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom