68134. lajstromszámú szabadalom • Forgás közben be- és kiiktatható tengelykapcsolás

— 2 dul föl, midőn az éppen szemben fekvő ki­vágás vége oly közel van, hogy a kapcsoló -pecek idejekorán teljesen nem csappanhatna előre, akkor azt a gátló addig tartja vissza, míg ezen kivágás teljesen el nem haladt és a gátlószerkezet a kivágásokkal ellátott kap­csolórész megfelelő ütközői vagy máseffé­lék által csak azután váltatik ki úgy, hogy a kapcsolópecek a következő kivágásba csappanhat be. Ezen berendezéssel minden törési veszélyt tényleg kiküszöbölünk. A mellékelt rajzon ily berendezés foganatosí­tási alakja az 59957. sz. magyar szabadalmi leírásban ismertetett tengelykapcsoláson al­kalmazva van föltüntetve. 'Az 1. ábra metszet a tengely irányában, a 2. ábra kivágásokkal ellátott kapcsolórész elölnézete. Az (a) tengelyen egyrészt a szíj tárcsa (b) agya van lazán elrendezve és másrészt a tengelykapcsolás (c) része van fölékelve; mely utóbbi tengelyirányú furatában a (d) kapcsolópecket hordja. Ez a pecek, amint az 59957. sz. magyar szabadalmi leírásból látható, fogazással van ellátva, melynek ré­vén az a rúgóhatás alatt álló fogazott csap­pal kapcsolódik. Az (e) csapra ható rúgó iparkodik a (d) kapcsolópecket a (b) agyhoz szorítani, mely törekvés ellen azonban, ha a tengelykapcsolásnak kiiktatott állapotban kell maradnia, a munkás által működte­tendő, itt föl nem tüntetett be- és kikap­csolószerkezet hat. A (b) agy oldalfölületén lévő kivágásokat a koncentrikus (f) horony alkotja, mely a (g) csapok segélyével részekre van osztva úgy, hogy három szegmensalakú kapcsolókivágás keletkezik, amelyekkel, a 2. ábrán látható harántmetszettel biró (d) kapcsolópecek kapcsolódik, ha a" tengely kapcsolás be van iktatva. Ekkor természetesen a (d) kapcsoló­pecek azon kivágásnak a forgás irányához képest hátsó végére támaszkodik, amelybe adott esetben becsappant. Ezen kapcsolás tehát akként működik, hogy a szíjtárcsa (b) agya állandóan az 1. és 2. ábrán látható nyíl irányában forog, míg az (a) tengely a tengelykapcsolás (c) részével együtt mindaddig áll, míg a ten­gelykapcsolás nincs beiktatva. Ha a ten gelykapcsolás beiktatandó, akkor kézi­emeltyű vagy lábitó segélyével a kiváltó­szerkezecet működtetjük, mely az (e) csap forgó mozgását és a (d) kapcsolópecek előre­csappanását lehetővé teszi. Ha már most a kiváltás pillanatában a (d) kapcsolópecek hatáskörében pl. a (gl) és (g2) csapok közti kivágás van és a (d) kapcsolópecek éppen közvetlenül vagy csekély távolságra a (gl) pecek mögött szabadul föl, akkor a reá ható rúgónak elegendő ideje van ahhoz, hogy a kapcsolópecket akivágásba teljesen benyomja, mielőtt még a pecek a (g2) csap­pal érintkeznék. Megtörténhetik azonban az is, hogy a (d) kapcsolópecek éppen köz­vetlenül a (g2) csap odaérkezése előtt sza­badul föl ós ekkor a pecekre ható rúgónak már nincs annyi ideje, hogy a pecket a kivágásba teljesen benyomja, mielőtt az a (g2) csapba ütköznék. A kapcsolópecek tehát a (g2) csapon föllépő nagy súrlódás folytán a kivágásba teljesen be nem nyomható, ami már magában véve a nem biztos kap­csolás folytán hátrányos ; azonban a (d) kapcsolópecek vagy a (g2) csap is könnyen törhet, ha ez a két rész éppen éleivel talál­kozik egymással. Ezen hátrányok kiküszöbölése céljából már most az (e) csapot ós ezzel természe­tesen a (d) kapcsolópecket is gátlószerke­zettel befolyásoljuk, amely a (h) kilincsből áll (1. ábra). A (h) kilincs az (e) csap egy mélyedésével kapcsolódik és oly (i) rúgó hatása alatt áll, amely a (k) ütközőre tá­maszkodik, míg ennek hátsó vége a (b) agy egyenetlen (I) pályájához szorul. A (h) kilincs az (i) rúgóval és a (k) ütközővel együtt a (c) kapcsolórész tengelyirányú fu­ratában tengelyirányban eltolhatóan van ágyazva. A (b) agy egyenetlen (1) pályája kiemelkedésekkel és bemélyedésekkel van ellátva, melyek a (b) agy kapcsolóbevágá­saihoz képest akként vannak elosztva, hogy a (k) ütköző akkor támaszkodik valamely kiemelkedésre, midőn a (d) kapcsolópecek, dacára a munkás részéről eszközölt kivál­tásnak, rögzítve kell hogy maradjon, tehát azon helyeken, hol a kapcsolópecek a (b)

Next

/
Oldalképek
Tartalom