68130. lajstromszámú szabadalom • Fölvevőberendezés vízalatti hangjelek számára

mértékben kiállania. Ha fölvevőelem gya­nánt kizárólag mikrofont alkalmazunk, mely a tok mellső falán van elrendezve, akkor igen lapos tokkal érhetjük be. Sok esetben azonban kívánatos a fölvétel jóságát azáltal fokozni, hogy közbenső elemet pl. hangvillát alkalmazunk, melynek ágai között nyomás­sal működő mikrofon van elrendezve. Ily esetben a találmány szerint a hangvillát magában véve ismert módon akkép rendez­zük el, hogy annak ágai a hajófallal és a tok mellső falával párhuzamosan feküdje­nek, míg a hangvilla megerősítését annak e'gyik ágával összekötött és a tok mellső falán megerősített kapcsoló résszel fogana­tosítjuk. Eljárhatunk azonban oly módon is, hogy a mellső falra egy hangvillát a szárával erősítünk meg, amelyet azután a tok hátsó falát képező hajófalon átvezetünk úgy, hogy maguk a hangvillaágak a hajó belsejében foglalnak helyet. Ezen elrendezésnek az az előnye, hogy a mikrofon mindenkor hozzá­férhető, míg az előbb ismertetett esetekben a fölvevőelem a hajófalon kívül fekszik és •csak a hozzávezető villamos vezetékek van­nak a hajófalon átvezetve. Az utóbb ismer­tetett elrendezésnek további előnye, hogy a tok igen csekély mélységgel bírhat. An­nak elkerülése céljából, hogy a toknak és ezzel együtt a hangvillának lenyíródása esetén víz hatoljon a hajó belsejébe, elő­nyös a hajófalban a hangvillát átbocsátó helyen külön szelencét elrendezni, melynek nyílása elzárható és mely vezetésre és tö­mítésre szolgál. A mellékelt rajz 1—3. ábráin a találmány tárgyának a fönt jelzett eseteknek meg­felelő foganatosítási alakjai vannak vázlato­san föltüntetve. Mindhárom ábrán (a) a hajófal és (b) a fölvevőelemet tartalmazó tok mellső fala, mely tok a (c) oldalfalak segélyével tömí­tetten van a hajófalra erősítve. Az 1. ábrá­ban föltüntetett esetben a fölvevőelem ki­zárólag egy, rázással működő (d) mikrofon­ból áll, mely a tok mellső falára van erő­sítve. A mikrofonhoz vezető (e) és (f) veze­tékek a hajófalon vannak átvezetve és a szokásos módon valamely jelvevőkészülék­kel vannak összekötve. A 2. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknál a fölvevőelem a (g) hangvillából áll, mely az egyik hangvillaággal összekötött (h) kapcsolórész segélyével van a (b) falon megerősítve. A hangvilla ágai között a nyo­mással működő (i) mikrofon van alkalmazva, amelyet a hangvillaágak transzverzális rez­gései befolyásolnak. A hangvilla a szokásos alaktól abban különbözik, hogy annak szára el van hagyva, minthogy ez a hatásra nézve lényeges szerepet nem játszik. Ekként a hangvilla U-alakban meghajlított nyelv alak­jával bír, melynek végei egymással szem­bea rezegnek. A 3. ábrán föltüntetett foganatosítási alak­nál a (k) hangvilla a szárával van a (b) mellső falon megerősítve. A hangvilla szára az (a) hajófalon át van vezetve úgy, hogy a hangvilla ágai az (i) nyomómikrofónnal a hajó belsejében foglalnak helyet. A hang­villa szárát átbocsájtó helyen külön vezető és tömítőszelence van behelyezve, amely egy eizáró dugó fölvételére szolgáló belső (m) csavarmenetekkel van ellátva és mely esetleg még arra is szolgáihat, hogy zavaró zörejek ellen szigetelést biztosítson. A tok oldalfalait célszerűen akként ké­pezzük ki és oly anyagból készítjük, hogy a hajófalat átjáró zavaró zörejek a tok mellső falától lehetőleg távoltartassanak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Fölvevőberendezés vízalatti hengjelek számára, amelynél a hajóhoz érkező hanghullámok a hajófal külső oldalán alkalmazott tokban megerősített fölvevő­szerkezetet befolyásolnak, jellemezve az­által, hogy a tulajdonképeni fölvevőelem (mikrofon), illetve annak tartója (pl. egy hangvilla) közvetlenül a tok mellső falán van alkalmazva. 2. Az 1. igényben védett fölvevőberendezés foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a fölvevő részek kizárólag a tokban vannak elrendezve. 3. Az 1. és 2. igényben védett fölvevőbe­rendezés foganatosítási alakja, amelynél

Next

/
Oldalképek
Tartalom