68123. lajstromszámú szabadalom • Villamos kapcsolás

mágneses keret két egymással össze­kötött részből áll, melyek egymás elip­szoiddá egészítik ki. Ezen kivitelnél a keret a tekercseket teljesen körülveszi, hogy a készülék jobban meg legyen védve. A 4. ábrán a készülék mótorgenerátor­ral (átalakítóval) kapcsolatban van föl­tünletve, melynek (12/ mágneses mező­jében a (13) dob forog. A dobtengely egyik végén a (14, 15) gyüjtőgyűrők fog­lalnak helyet, míg a másik tengelyvégen (16) kommutátor ül, mellyel a (17, 18) kefék érintkeznek. A (14, 15) gyűrűkhöz a (19, 20) vezetékek csatlakoznak, me­lyek a (23) kapcsoló útján a (24) váltó­áramfejlesztővel hozhatók összekötte­tésbe. Ugyanilyen módon a (17. 18) ke­fék a (21, 22) vezetékeken át a (25) kap­csoló segélyével a (25) egyenáramfejlesz­tővel köthetők össze. Az egyik mágnes­tekercs a (27) vezeték útján a (17) kefé­vel, a másik pedig az ellenkező sarknál a (28) vezeték útján a (18) kefével van összekötve. A két tekercs másik kél sar­kát a (29) vezeték egymással és a (14) gyűrűvel kapcsolja össze. A gyüj tő­gyűrűvel való összekapcsolás ugyanazon kefén át is történhetik, amely kefe szük­ség esetén váltóáramot is bocsáthat ezen gyűrűbe. Az 5. ábra a forgó átalakító dob­tekercsének egy kiviteli példáját tünteti föl. Egy bizonyos pillanatban a (17) kefe a (30) dobvezeteken át a (14) gyűrűvel van összekötve, tehát ekkor a dob a (27,28) vezetékek között rövidre van zárva •úgy, hogy e pillanatban az (1) tekercsen nem halad át áram. Ha ellenben a kom­mutátor (31) szegmense van a (18) kefe alatt, akkor a (18 és 29) közötí fekvő (2) tekercs van rövidre zárva, mivel a (31) szegmens a (14) gyűrűvel is össze van kötve. Ennélfogva a dob forgása alkalmával föl­váltva először a (27, 29), aztán pedig a (28, 29) vezetékek kapcsoltatnak ki. Ha a (25) kapcsolót zárjuk, akkor a (13) dob a (26) egyenáramforrásból kap áramot és a két (1, 2) tekercs egymásután kap­csolva gerjesztetik. Egyidejűleg azonban a dob is forgásba jön és ezen forgás a (27, 29) és (28, 29) vezetékeknek föl­váltva való rövidre zárását vonja maga után. Ennek folytán a tekercsek föl­váltva árammentesek lesznek és a (4) mag ide-oda löketik. Ha a (25) kapcsolót nyitjuk és a (23) kapcsolót zárjuk, akkor a (14, 15) gyű­rűkhöz váltóáram jut, azonban a kom­mutátorról egyenáram vehető le. Ezt az egyenáramot az (1 és 2) tekercsekbe vezetjük, amikor is ezek ismét szorosan vannak kapcsolva, ha az egyik vagy másik tekercs épen rövidre nincs zárva. A leírt berendezésnek az az előnye van, hogy a (4) mag ide-oda járhat anélkül, hogy az érinkezési helyeken, pl. a ke­féknél szikrák lépnének föl. Ennélfogva a mag gyorsan ide oda mozoghat anél­kül, hogy sok áram fogyasztatnék. A 4. ábrán föltüntetett berendezés a készüléknek egyen- és váltóáramra való alkalmazását teszi lehetővé, azonban a készülék a fönti berendezés alkalmazása nélkül is üzembe hozható. E berende­zésnek mindenesetre meg van az az előnye, ho^y az áramutak gyors váltakozása da­cára nem lép föl szikraképződés. A két elektromágnesek váltakozó ger­jesztése és árammentesítése természete­sen más célokra is fölhasználható, ame­lyeknél nincsen ide-oda járó verőszer­szám alkalmazva. Úgyszintén magától értetődik, hogy ugyanezen készülék egyet­len elektromágnessel is használható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Villamos kalapács, jellemezve egy el­tolhatóan ágyazott magot tartalmazó elektromágneses tekercs által, mely gyors egymásutánban fölváltva gerjesz­tetik és árammenlessé tétetik, ahol a gerjesztés befejezését a tekercs rövidre zárása hozza létre oly célból, hogy a mag időnként meghatározott irányban elmozduljon. 2. Az 1. igénypont szerinti villamos ka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom