68122. lajstromszámú szabadalom • Eljárás harisnyák előállítására lapos kötőszéken egyetlen munkafolyamatban szemek leszedése nélkül

— 2 -port szemeit balra, a (III) csoport szemeit pedig jobbra helyezzük ki úgy, hogy a munkadarab fokozatos szélesbedését érjük el. Ha ekként tovább kötve a (B—B) vonalig jutottunk, akkor az (I) és (III) csoportokat újra szétosztjuk. Az (la) és (Illa) csoportokat tovább is növesztjük, az (Ib) és (Illb) csoportokkal ellenben fogyasztani kezdünk. Miután így a (C—C) vonalig kötöttünk, az (la) és (Illa) csoportok szemei is a (II) csoportba mennek át, amelyben növesztés vagy fogyasztás nélkül kötünk tovább, míg az <Ib) és (Illb) csoportokban folytatjuk a fogyasztást, majd a (D—D) vonaltól kezdődőleg a lábfejrészt ismert módon egyenletes szélességben kötjük és ehhez a lábhegyet csatlakoztatjuk. Az egyidejű növesztés és fogyasztás a (B-^B)-től (C—C)-ig terjedő részben különbözőképen történhetik. A 2. ós 3. ábrán a kivitel egyik módja vázlatosan és kirajzolt szemekben van föltüntetve és pedig az 1. ábra jobb oldalának megfelelően. Miután a (III) csoportot (B—B)-ig növesztettük, a növesztést már csak a (Illa) csoportban folytatjuk tovább. Minthogy pedig a másik (Illb) csoportban most fogyasztunk, tehát a növesztéssel (kihelyezéssel) nem akarjuk a munkadarabot tovább szélesbíteni, azért a (Illa) csoport szemeinek számra nézve sorról-sorra fogyniok kell, míg csak néhány szem marad hátra. A 3. ábra szerint föltételeztük, hogy Í9 szemet helyezünk kifelé. Az (a) sor az utolsó növesztett sor a (B—B) vonal előtt. A (b) sorban kezdődik a (Illa) és (Illb) csoportokra való szétosztás. A (b) sorban a (Illa) •csoportban 10 szemet helyezünk kifelé, az utolsó hat szemet pedig a (Illb) csoportban két szemmel befelé tesszük át (fogyasztjuk). A (c) sorban a (Illa) csoport az előbbi fogyasztásnak megfelelően már két szemmel kisebbedett, hogy azután minden következő sorban még két-két szemmel fogyjon. A {Illb) csoportot ellenben azonos szélességben fogyasztjuk tovább és pedig a szóban forgó példa szerint minden második sor után. A 4. és 5. ábrán egy további kiviteli alak van ugyanúgy mint a 2. és 3. ábrán föltűn tetve. Itt föltettük, hogy a (III) csoport 21 szemből áll, amelyek (B—B)-től kezdve három részre oszlanak. A hat szemből álló (Illa) csoportot azono3 szélességben mindaddig kifelé helyezzük, míg jobb szélső szeme — az (e) sorban — a fogyasztott sávval nem jut érintkezésbe. A (Illb) csoport az utolsó liat szemből áll, amelyekkel fogyasztunk. A (Illa) és (Illb) csoportok közt levő (IIIc) szemcsoporttal szabályosan kötünk tovább. Ezeknek a szemeknek a száma a balról történő kihelyezésnek (növesztésnek) és jobbról történő fogyasztásnak megfelelően egyre fogy. A 6. és 7. ábrák a kivitelnek még egy harmadik módját tüntetik föl. A (III) csoport itt 25 szemet ölel föl, amelyek a (B— B) vonaltól kezdve a 19 szemből álló (Illa) csoportra és a 13 szem alkotta (Illb) csoportra oszlanak. A (Illa) csoport jobboldali szemei a (Illb) csoport hét baloldali szemének helyére nyúlnak át, azaz a két csoport egymásba ér. Minthogy az említett hét szemnek egyidejű növesztée és fogyasztása nem lehetséges, itt úgy járunk el, hogy előbb a (Illa) csoportot növesztjük és eközben a (Illb) csoport hét szemét is kifelé helyezzük, míg a megmaradó hat jobbról fekvő szemet változatlanul hagyjuk (c sor). A következő sorban azután a (Illb) csoporttal fogyasztunk, miközben megfordítva a (Illa) CBoport hét szemét is vele fogyasztjuk- ós a többit helyén hagyjuk (d sor). Hasonló módon fölváltva tovább növesztünk és fogyasztunk, miközben azonban a növesztett (kifelé helyezett) szemek számát folyton apasztjuk úgy, hogy a fogyasztott rész mindig ugyanolyan távolságban (a példában négy szemnyire) marad a munkadarab szélétől. Minthogy ebben a kivitelben csak minden második sor növeszthető, azért a növesztő, áttérést két tűn keresztül végezzük, minek folytán ugyanolyan mérvű szélesbedést érünk el, mint amidőn minden szemsorban egyszerűen növesztünk.