68097. lajstromszámú szabadalom • Függő gázizzófényhez való gázlámpa

inkább megfelelünk a legjobb gázkihasználás követelményének. Ennek következménye az emberi szemnek kellemetlen, vakító fényhatás, valamint a mindinkább rosszabbodó általános világítás. Azonban éppen kellő -egyenletes fényelosztást kívánunk, ami a szűk vasúti kocsiszakaszokban annélkül is igen nehezen érhető el. Már most ismeretes eszközzel rendelkezünk arra, hogy valamely intenzív, pontalakú fényforrást szétszórjunk és pedig abban, hogy e fényforrást egy, többékevésbbé transzparens közeggel vesszük körül. A fényelosztást homályos üvegharangok alkalmazásával javítani lehetne, azonban ez csak a fénykiaknázás rovására történnék, tehát a specifikus gázfogyasztás rosszabbodásával érnők azt el. Azonkívül ez az út a vasúti kocsilámpánál azért sem volna követhető, mert az üvegnek hőfokingadozásokkal szemben való tartóssága a homályosítással tudvalevőleg nagyon szenved a lámpaüvegharang megrepedését azonban el kell kerülni. Azonban az izzótestnek egy homályos üvegcsészébe, a külső gázsüvegtől függetlenül való beburkolásával sem érnők el ezt a célt, még ha a jelzett fényveszteséget szintén számításba akarnók is venni. Mert még a legjobb keményüveg sem volna képes a föllépő hőfokoknak kellően •ellenállani, hanem nagyon hamar elvesztené tetszetősségét, vagy a lánggal való érintkezésnél megolvadna. A külső üvegharang abszolút védelméről nem lehetne szó, azonkívül pedig a szükségvilágítás kérdése sem volna megoldva. Az alábbiakban ismertetett találmány már most valamennyi föntemlített föltételt, teljesen kielégítő módon teljesíti és mindenek•előtt az emberi szemnek igen kellemes, szétszórt fényt nyújt, annélkül, hogy a transzparens közeg alkalmazásával együtt járó fényveszteség lépne föl. E célra a sajtoltgázlámpa izzótestét, bizonyos távolságban, kvarcból való üreges testtel vesszük körül, mely célszerűen az izzótest nagyobbított alakjával bír. Elegendő fényszétszórás elérésére majdnem tetjesen színtelen minőségű 10—25% fényelnyelőképességű kvarctestet használunk. A fényabszorpciót tehát nem az anyag színezése idézi elő, hanem a gyártás folyamán bezárva maradt apró légbuborékok hoz -zák létre. A kvarctestet, a lámpa üzeméhez használt gáznyomás szerint, alsó részében, célszerűen oldalt elrendezett lyukakkal látjuk el, vagy pedig zártan használjuk, utóbbit akkor, ha a lánghoz kívülről szekundérlevegőnek tetemes mórtékben való bevezetésére nincs szükség. Az üreges kvarctest alkalmas méretezésével, mely az izzótest nagyságától, tehát az elégésre kerülő gázmennyiségtől és gáznyomástól független, a szabad, kifelé való hőátadódás megakadályozása mellett, az anyagnak korlátozott fényátbocsátó képességétől függő fényveszteség ismét kiegyenlítődik, sőt a fénykiaknázás fokozása is sikerül, annélkül, hogy a nem kívánt nagy vakító fény volna észrevehető. Azonkívül, mint további előny, kitűnő fényeloszlás és még a szűk vasúti kocsiszakaszök szempontjából is kitűnő, kedvező általános világítás érhető el. Továbbá az üreges kvarctestnek, a még az acytelengázizzófény alkalmazásakor föllépő hőfokokkal szemben való ellenállóképessége is elég nagy, hogy a kvarctest megsérülését, a lángföllépésekor, meggátolja. Ennek folytán az anyag elszíneződése be nem következik és teljes biztonság van meg a külső lámpaharang tönkremenése ellen. Már most ismeretesek olyan szabadalmazott berendezések, melyeknél kvarchengerek, vagy kvarccsészék vannak gázizzófénylámpákkal kapcsolatban alkalmazva és oltalom alá helyezve. Pl. izzótestgyűrű helyett kvarccsészét használnak arra, hogy ez az izzótestszövetet tartsa és a lángban megtartsa úgy, hogy külön izzótesttartógyűrű alkalmazása fölösleges. Továbbá az izzótestet körülvevő üreges test helyett, az izzóharisnya közelében, ez alatt elrendezett kvarccsészét is használnak, mely a letöredező izzótestrészecskék befogadására szolgálni van hivatva. Ismeretes továbbá a lámpareflektorban egy kvarchenger fölfüggeBztése, úgyszintén