68084. lajstromszámú szabadalom • Égőfolyadékkal táplált gázfőző

elül nyitott és ép. úgy, mint a (c) bélhüvely betolása céljából elül meghasított (1) keret -a (b) folyadéktartányon elrendezett (n) lemezzel van elzárva. Kevéssel a bél fölött, a lángzó (m) tokján •*(o) vezető sinek vannak alkalmazva az eltolható (p) szitalemez számára. A lángzó (m) tokjához, mely alul a bélhüvelyhez erősítétt átlyuggatott (g) lemezzel van elzárva, a (p). szitalemez fölött az (r) gáztartány csatlaikozik, mely az (m) tokkal egy darabból is állhat. Az (r) tartány alsó részén célszerűen közvetlenül az eltolható (p) szita fölött (s) légbebocsátó nyílások vannak kiképezve úgy, hogy a tartányban a gáz levegővel kevei-edik. Az (r) tartány, mint a 3. ábra mutatja, fölfelé kúposán bővül, azonban alsó részén, a (p) szitához lehetőleg közel, oldalfalai kifelé vannak domborítva (1. 1. ábrát, melynek síkja a 3. ábra síkjára merőleges) égy, hogy a tartány alsó vége szintén kúposán bővül, hogy a fejlődött gázok a levegővel jól összekeveredjenek. Az (r) tartány fönt, mint a föltüntetett kivitelnél látható, köralaku keresztmetszettel bírhat és egy sűrű szemű (t) hálóval, szitával vagy effélével van lefödve, amely fölött az eltávozó gázok meggyújthatok és ily módon hasznosíthatók. A tartányfölött az (u) oszlopokon nyugvó (v) gyűrű van elrendezve, melyre a főzőedények állíttatnak. A gázfőző használati módja a következő: Először a folyadéktartányt kihúzzuk, a belet meggyújtjuk és a tartányt a béllel együtt visszatoljuk a köpenybe úgy, hogy ekkor a láng az (m) tok belsejében foglal helyett. Ha a láng helyesen ég, — amit esetleg a lángzó tokján alkalmazott, a rajzon föl nem tüntetett, csapóajtók segélyével elzárható nyílásokon át figyelhetünk meg, — akkor a (p) szitalemezt betoljuk, minek következtében a láng láposra nyomatik és egyúttal megosztatik. Az 1. ábrán föltüntetett helyzetben a (p) lemez csak részben van betolva s mint a rajz mutatja, a lángot leszorítja. A láng nem csaphat át a szita apró lyukain, azonban az alulról beáramló levegő hatása alatt nyugodtan tovább ég -és kellő szabályozása esetén füstképződés sem állhat be. Ha a (p) szitalemez helyesen van betolva és a láng meg van osztva úgy, hogy a bél közepén nem ég, akkor a hevítés folytán gáz fejlődik, mivel a bél által fölszívott folyadék elgázosodik. A gáz a (p) szitalemez középső részén át az (r) tartányba lép és ennek alsó részében az (s) -nyílásokon át beáramlott levegővel összekeveredik. Az (r) tartányban rövid idő alatt összegyűlt gáz a (t) szitán áthalad és e fölött meggyújtható, hogy pl. főzési célokra legyen hasznosítható. A gázfőző lángzója a 6. ábrán föltüntetett kivitelben is foganatosítható. Ennél a (d) bél a (c) bélhüvellyel együtt gyűrűalakban van kiképezve s ennek megfelelően a (p) szita is gyűrűalakú, amelynek a lángot teljesen el kell födnie, hogy kedvező gázfejlődést érhessünk el. Amellett a szita (w) toldattal van ellátva, mely eltolása alkalmával fogantyú gyanánt szolgál. A gázfőző helyes működésére nézve nagyon fontos, hogy a (p) szita a lángnak nem világító részén legyen áttolva, mivel a fűtési célokra szolgáló gáz éppen a lángnak nem világító részében fejlődik. A gázfőző úgy is kiképezhető, hogy a (p) szitalemez függélyes irányban beállítható legyen, mely esetben a szitalemez mindig a lángnak legkedvezőbb helyén tolható be. Ettől Eltekintve, a szita és láng viszonylagos helyzete a bél beállításával is szabályozható. A találmány tárgyának lényeges előnye abban áll, hogy a láng rendkívül nyugodtan ég és nagy fűtőerővel bír. Azonkívül a gázfőző igen kevés tüzelőanyagot fogyaszt, mivel a kedvező gázfejlődés a tüzelőanyag tökéletes kihasználását teszi- lehetővé. Az eddig ismertté vált, folyékony tüzelőanyaggal táplált gázfőzökkel szemben a találmány tárgyának még az az előnye is van, hogy igen csekély fölügyeletet igényel. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Égő folyadékkal táplált gázfőző, jellemezve azáltal, hogy az égőbél lángjának nem világító részébe szitalemez van tolva,