68074. lajstromszámú szabadalom • Lábkímélő gyalogláshoz
Megjelent 1915. évi szeptember hó 15-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 68074. szám. xx/g. OSZTÁLY. Lábkímélő gyalogoláshoz. HINKEL OTTO MAX MAGÁNZÓ CHEMNITZBEN. A bejelentés napja 1914 julius hó 22-ike. Járásnál és tartós állásnál, különösen huzamosabb ideig tartó gyalogolásnál a lábak korai elfáradása, valamint lábfájós egyének gyakori fájdalmai a tapasztalat szerint arra vezethetők vissza, hogy az inak és izmok, melyek az emberi láb csontjait összetartják, minden egyes lépésnél tágulásnak és összehúzódásnak vannak kitéve. Mint a mellékelt rajz 1. ábrájából kitűnik, a szárcsont és a szárkapocscsont alsó (I'l vége a (II) csülökcsontra támaszkodik, míg a csülökcsont bizonyos mértékben, mint egy falazott boltozat záróeleme a (III, IV, V) lábtőcsontok között nyugszik, melyeknek folytatásai a (VI) középlábcsontok és a (VII) lábujjcsontok. Ha ez a csontsor egy tényleges, a technika szabályai szerint építőkövekből összeállított boltozat lenne, úgy tudvalevőleg két külső erőnek kellene lennie, melyek a rajzon a (VIII) és (IX) nyilakkal vannak jelelve, hogy a test súlya okozta (X) nyíllal jelelt terheléssel szemben ellenállás biztosíttassék. Ténylegesen az emberi lábnál nincsenek ilyen erők, hanem belső erőkkel helyettesíttetnek, melyeket a lábiuak és izmok fejtenek ki. Különösen azok az izmok vannak igénybe véve, melyek a láb alsó részén a (III) sarok és a (VI) középső lábesont között a talphoz vannak nőve és szorosan meg vannak feszítve A jelen találmány már most azon a meggondoláson alapszik, hogy az említett inak és izmok lényeges tehermentesítésének kell bekövetkeznie, ha az anyagot, amiből a lábbeli áll, a technika ismert és bevált szabályai szerint erőelosztásra használjuk föl. Azelőtt a lábbelit csak egyoldalú célra, nevezetesen a lábnak sérülés, nedvesség, meghűlés és bepiszkolódás ellen való megvédésére használták. Ha a találmány értelmében a lábbelit a lábcsontboltozat támasztására akarjuk fölhasználni, úgy oly bőrből való üreges lest tulajdonságaival kell fölruháznunk, melynek falai különösen legfölül és legalul nem tudnak kitérni. Ezt a leghatásosabban és a legtökéletesebben két pánttal érhetjük el, amelyek a lábbelit a talp alatt és az orrtól hátrafelé körülveszik és a (3) bőrszíj segélyével szorosra csatolhatok. Az erőhatást legjobban úgy képzelhetjük el, ha azzal az erőhatással hasonlítjuk össze, mely egy lovas által terhelt ló hátán és hasán keletkezik. A ló gerincoszlopa, illetve hátgerince a teher hordására ép oly kevéssé alkalmas, mint a lábboltozat (II, III, IV, V, VI) csontjai, hanem a hát- és hasizmok azok, amelyek a gerincoszloppal együtt a
